Az Északkelet-Baranyában és Bácskában található Felső-Duna völgy területe természetes határral érintkezik a Magyarországon található Duna-Dráva Nemzeti Park Béda-Karapancsa Tájegységével. A három terület teljes egészében összefüggő egységet képez, és azonos élőhelyeket jelent.
A magyar államfő hangsúlyozta: a terület fejlesztését elsősorban az ökológiai szempontok határozzák meg és ezen a területen komplex vízgazdálkodást kell folytatni. Sólyom László azt mondta, hogy a fenntartható fejlődést a környezetvédelemnek kell vezérelnie.
"Ha ez a három ország ennek e terület fejlesztését együtt veszi kézbe, az óriási lehetőségeket rejt magában" - jelentette ki a magyar államfő. Hozzátette: el kell érni, hogy a tájegység mindhárom országban azonos védettségi státust kapjon.
Boris Tadic szerb elnök közölte: a találkozó célja, hogy üzenetet küldjenek mindhárom ország polgárainak arról, milyen fontos a környezetvédelem. Kiemelte, hogy Szerbia elkötelezett a környezetvédelem és a természetvédelem területén. A szerb elnök szerint fontos, hogy a három ország megmutassa, képes közösen fellépni a növény- és állatvilág, illetve a víztartalékok védelmében.
A szerb államfő javasolta, hogy a három elnök írjon alá egy együttműködési szerződést egymás megsegítéséről a természetvédelmi katasztrófák esetén.
Stjepan Mesic horvát államfő úgy fogalmazott: ez a természetvédelmi terület nemcsak a három ország, hanem egész Európa számára fontos. Szerinte az is az egységes Európai Uniót erősíti, hogy a magyar, a szerb és a horvát elnök találkozott a Kölkedi Nagyréten.
A közös sajtótájékoztató előtt az elnökök három fekete gólyát engedtek szabadon a Kölkedi Nagyréten, és átadták a "Duna-Dráva ökotáj" természetvédelmi értékeit bemutató négynyelvű táblát.
Sólyom László magyar és Stjepan Mesic horvát köztársasági elnök még május elején felkereste a Duna és a Dráva összefolyásánál fekvő Kopácsi Rét Természeti Parkot, és a magyar elnök javasolta partnerének, hogy a terület védelme és fejlesztése váljék közös magyar-horvát-szerb projektté.
Mint akkor a magyar államfő kiemelte, ha a három ország együtt tudna működni, az megkönnyítené a szerbek és a horvátok közeledését és ezt az elgondolást támogatná az Európai Unió is.
A három elnök délután Udvarnál lépi át a magyar-horvát határt, ezután Darázs település érintésével a batinai hídon mennek át Szerbiába.
