További tájékoztatást keddre ígért a miniszter.

Szilvásy György augusztusban nyilatkozott az MTI-nek arról, hogy az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport szeptember 3-i ülése után várhatóan nyilvánosságra hozzák a dokumentumok egy részét. Arról is beszélt, hogy több az irat mint először gondolták, ráadásul a nyári szabadságolások is lassították a munkát.

A kormány június végén hozott létre munkacsoportot a mintegy 80 ezer oldalnyi, olajügyekkel foglalkozó anyag vizsgálatára, illetve titkosításának felülvizsgálatára. A munkacsoportban a Nemzetbiztonsági Hivataltól a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságáig valamennyi titokgazda képviselteti magát.

A távirati iroda úgy tudja, a munkacsoport eddig négy ülést tartott, és a tagok egyetértettek abban, hogy a kezdeményezőjéről, Pallag László kisgazda képviselőről elnevezett parlamenti vizsgálóbizottság anyagainak felülvizsgálata, illetve az olajügyeket érintő teljes dokumentáció áttekintése ebben az évben nem hajtható végre.

Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Budapesten ismeretlenek brutálisan megverték. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több százmilliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az „olajos ügyek" 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO eltérő ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.