Az ügy azután kapott sajtóvisszhangot, hogy a Fővárosi Bíróság november 20-ra kitűzte a per első tárgyalási napját.
Kalmár László hangsúlyozta: nem az őszödi beszéd miatt indították a keresetet - mint ahogy az a sajtóban napvilágot látott - hanem azért, mert álláspontjuk szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos joguk és ezzel összefüggésben a szabad választáshoz való joguk sérült azzal, hogy az államháztartási adatok a választásokat megelőzően nem kerültek nyilvánosságra.
Az MTI-hez is eljuttatott keresetben - amelyen 2006. szeptember 23-i dátum szerepel - az aláírók arra hivatkoznak, hogy a miniszterelnök "a 2006-os választásokat megelőzően nyíltan kijelentette, hogy nem engedi nyilvánosságra hozni a költségvetési számokat, mutatókat a választásokig". Ezzel szemben a pert indítók szerint Gyurcsány Ferenc ismerte a valós számokat, később pedig elismerte, hogy a "választási győzelem érdekében becsapták a választópolgárokat, az egész országot, miközben valójában nem csináltak semmit".
A pert indító magánszemélyek eleinte a miniszterelnök mellett a kormányt nevezték meg alperesként, ám később ezt módosították és Veres János pénzügyminisztert hívták perbe. Álláspontjuk szerint "az ő felelőssége egyértelműen megáll: Gyurcsány Ferenc direkt utasítására ő személyesen tiltotta meg a költségvetési számok nyilvánosságra hozatalát a választásokat közvetlenül megelőző pillanatokban azzal az indoklással, hogy a számok nyilvánosságra hozatala befolyásolná a választás eredményét".
Arra a kérdésre, hogy kikből áll a felperesek csoportja, és miként álltak össze, Kalmár László azt mondta: tavaly szeptemberben, a Kossuth téri tüntetésen vetődött fel a perindítás ötlete. Ott hangzott el a felhívás, hogy aki egyetért azzal, csatlakozzon hozzá. Hangsúlyozta: a felperesek között baloldali emberek is vannak, köztük többen az egykori állampárt, az MSZMP tagjai voltak.
A kártérítési perben megfogalmazottakhoz hasonló indokok miatt két fideszes országgyűlési képviselő - Áder János és Balsai István - még tavaly október közepén büntetőfeljelentést tett a kormányfő ellen közérdekű adatokkal való visszaélés miatt. Az ügyészség által később elutasított feljelentés tartalmáról a Fidesz októberi, Kossuth téri rendezvényén Szájer József, a párt európai parlamenti képviselője azt mondta: Gyurcsány Ferenc májusi balatonőszödi beszédében "több olyan határozott kijelentést tett, amely vélelmezi bűncselekmény elkövetésének gyanúját. (...) Több, egymástól független tényező is azt mutatja, hogy a kormányzati pénzügyi szakemberek és a politikai vezetés 2006 tavaszán tisztában volt Magyarország valós költségvetési helyzetével, de figyelemmel az időközben zajló országgyűlési választások időpontjára, nem a hiteles adatokat tették közzé".
Kalmár László ezzel kapcsolatban azt mondta: a 199 felperes közül többen tettek a kormányfő ellen hasonló tartalmú büntetőfeljelentéseket, amelyeket szintén elutasított az ügyészség. Hangsúlyozta: ez a polgári perben felmerülő kártérítési felelősséget nem érinti.
Daróczi Dávid az MTI-nek elmondta: a kereset jogi megítélése a jogászok dolga, tartalmilag azonban vaskos tévedésre épül. A 2006-os választások előtt ugyanis a Gyurcsány-kormány minden korábbinál részletesebb adatokat tárt a nyilvánosság elé az államháztartás állapotáról: készített egy tételes leltárt, amit a Pénzügyminisztérium az interneten is publikált, így azzal bárki megismerkedhetett.
Ez alapvetően eltér a 2002-es kormányváltás előtti gyakorlattól, hiszen az akkori parlamenti többség módosította a vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy a kormánynak ne kelljen ilyen leltárt csinálnia - közölte a kormányszóvivő.
A szóvivő emlékeztetett: a 2002-es választások után az új kormánykoalíció viszont komolyan vette az Országgyűlés eredeti szándékát, visszaemelte a jogszabályba a leltárkészítés kötelezettségét, és a Gyurcsány-kormány ennek megfelelően közzé is tette a tételes leltárt.
