Hozzátette: az országban 103 ezer hektárnyi gyümölcsültetvény van, szemben a 95 ezer hektár szőlővel, amelyről a bortermeléssel együtt külön törvény rendelkezik.
Örvendi László (Fidesz) azt a módosító javaslatát ismertette, amelynek értelmében 400 helyett 1.500 négyzetméterig kapna földvédelmi járulékmentességet az a földtulajdonos, vagy használó, aki tanyát, vagy birtokot épít saját termőföldjén.
A képviselő hozzáfűzte, hogy a bizottsági ülésen támogatásra talált ez a javaslat, volt olyan kormánypárti képviselő is, aki egy hektárra akarta emelni a járulékmentességet.
Farkas Imre (MSZP) azt vetette fel, mintha a jogszabálynak csak a bírságolás lenne a célja. A képviselő értékelése szerint a megállapított bírságok túl magasak, nem egyszer felülmúlják az adott termőföld értékének többszörösét. Azt javasolta, hogy pontosan határozzák meg a bírságok legalacsonyabb és legmagasabb összegét, például 10 ezer és 100 ezer forintban.
Bagi László (Fidesz) ugyancsak "pénzbehajtó" jellegűnek nevezte a javaslatot, amely álláspontja szerint túl sok feltételt is szab az ültetvényezéshez, amelyhez megfigyelőket is rendel, tehát pénzt is.
Gőgös Zoltán földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta, hogy a tárca is gondolkodott a gyümölcsültetvényezés külön törvényi szabályozásáról, de alkotmányos aggályok miatt végül úgy döntött, hogy ebben a javaslatban szabályozza.
Az államtitkár támogatta a termőföldvédelmi járulékmentesség növelését, elmondása szerint a kormány ezer négyzetméterben húzná meg a határvonalat.
Gőgös Zoltán ragaszkodott a magas bírságokhoz, mondván: a tárcának az az érdeke, hogy a termőföld termőföld maradjon, így a más jellegű hasznosítást meg kell fizetni.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát, ugyanúgy, mint az agrárgazdaság fejlesztéséről törvényjavaslat részletes vitáját.
