Bolygónk vízkészlete 1,4 milliárd köbkilométer, de ebből az édesvíz csak 35 millió köbkilométernyi, viszont az édesvíz 69.6 %- a sarki és magashegyi jégben és a hótakaróban rejlik. A talaj az édesvíz 30 %-át tárolja, - a párában, légkörben van 0,1 %, folyókban, tavakban, mocsarakban pedig mindössze 0,3 %.
Ma egy-egy lakos Amerikában naponta 350 liter vizet fogyaszt, s abból csak szomjoltásra, tiszta ivóvízként mindössze két litert,- a többi víz mosásra, öntözésre, öblítésre fogy el. Az európaiak fejenként 200 litert, az afrikai, sivatagos Szahel -övezetben élők csak 10-20 litert fogyasztanak naponta.
Konrad Steffen klimatológus 1990-ben építette fel Grönlandon a Swiss Camp nevű automatikus klímafigyelő állomását, mert véleménye szerint az ottani körülményekből elég pontosan lehet következtetni az egész Föld időjárásának változásaira. Az elmúlt tíz év során az ottani átlagos téli hőmérséklet 5 fokot emelkedett, amit Steffen először számításai hibájának tartott. Megfigyelései alapján a világtenger szintje 2100-ra 1, 6 - 2 métert is emelkedhet.
A 2100 méternél is magasabban elterülő grönlandi magasföld (a legmagasabb csúcsa 3231 méterre emelkedik) tárolja a világ édesvíz készletének igen jelentős részét. 1992-ben még csak a hatalmas sziget tengerszint feletti parti részén olvadt meg a jégtakaró és csak 600 méteres magasságig.
2005-ben már 1700 méterre emelkedett az olvadási határ és jelentkezett az északi, a sarkvidékhez közeli oldalon is. Az itt megolvadt jégmező kincset érő édesvízével csökkent a tartalék, ráadásul a hideg, könnyebb édesvíz a Golf-áramlat sós, ezért nehezebb vízére áramolva átalakíthatja az európai időjárást nagyban befolyásoló Golf-áramlás haladási irányát.