Az oktatási és kulturális miniszter felszólalásában arról beszélt, hogy az 1990-es évek első feléhez képest, amikor 100 ezernél valamivel többen tanultak egyetemeken és főiskolákon, napjainkban több mint 410 ezren tanulnak a felsőoktatásban.
Hiller István hangsúlyozta, hogy a mennyiségi változások, vagyis a hallgatói létszám növekedése után a minőségi változások megteremtése a cél. Ezzel kapcsolatban elmondta: a felsőoktatás finanszírozása kiszámíthatóvá válik, 2010-ig 241 milliárd forintra emelkedik az állami támogatás.
Az oktatási tárca vezetője megemlítette, hogy az utóbbi években a bolognai rendszernek megfelelő, többszintű képzés folyik, és a képzést közelítették a munkaerő-piaci igényekhez.
Jó úton halad a magyar felsőoktatás átalakítása - zárta felszólalását Hiller István.
Vannak jó elemei a felsőoktatás reformjának, de a kormány oktatáspolitikája rossz. Legnagyobb baja, hogy nincs tekintettel a magyar társadalom viszonyaira - ezt már a Fidesz nevében felszólaló Pokorni Zoltán mondta a miniszter szavaira reagálva.
Az ellenzéki politikus szerint sok család gyermeke számára elérhetetlen lesz a felsőoktatás. Pokorni Zoltán hozzátette, hogy idén már 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek főiskolákra és egyetemekre.
Az MSZP-s Szabó Zoltán úgy vélte, nem tragédia a jelentkezők számának csökkenése. Mint mondta, a felsőoktatás átalakítása helyes, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási reformban három ponton lehet feszültség: a fővárosi és a vidéki intézmények, illetve az egyetemek és a főiskolák között, valamint a pluszpontok esetében.
Almássy Kornél (MDF) úgy fogalmazott: a felsőoktatás átalakításából csak a tandíj látszik. Hozzátette, jelenlegi formájában a tandíj nem jó, és a felsőoktatás finanszírozása sem megfelelő.
A KDNP-s Hoffmann Rózsa szerint a felsőoktatás reformja rossz, az egyetemek és főiskolák nem működhetnek pusztán a verseny elvei alapján.
Sándor Klára (SZDSZ) hozzászólásában azt emelte ki: fontosak és helyesek az átalakítások a felsőoktatásban.
