Az év elején jött létre a munkáltatói és munkavállalói szervezetek közreműködésével a Szenior Foglalkoztatási Szövetség nevű közhasznú - civil szervezetet, amely részletes programot tett közzé a negyvenöt éven felüliek munkavállalói lehetőségeinek bővítésére. Az elmúlt hónapokban a tartós vállalkozást alapozták meg, így gondolja Vadász János, a szövetség elnöke. Országszerte alakulnak már a Szenior Foglalkoztatási Klubok, számuk egy éven belül eléri a százat (a továbbiakban még ennyit lát lehetségesnek az elnök). Kétmilliónál is több a negyvenötön felüli, dolgozni akaró és képes ember; sokuknak gondot jelent a munkavállalás, a nyilvántartott álláskeresők közül minden harmadik e kör tagja. Vadász János szerint ott van az a réteg is, amely most még állásban van, de - újabban például a közszférában - bizonytalan a foglalkoztatása, illetve azok tömegek, akik már semmiféle regisztrációban nem szerepelnek, de nincs munkájuk. Közismert, hogy a hazai munkáltatói gyakorlatban létszámcsökkentéskor először az idősebbeket teszik utcára, akiknek aztán szinte lehetetlen az elhelyezkedés. A Szenior Foglalkoztatási Szövetség ezen akar változtatni, de ez nem jelenti azt, hogy így a fiataloktól vesznek el munkahelyet.
"Bebizonyosodott, hogy a túlzott fiatalítás kifejezetten hátrányos a munkahelyeken, ha a kezdők mellett nincsenek ott a tapasztalt, mély szakmai tudással rendelkező idősebbek. A negyvenöt év felettiek nemzeti értéket képviselnek, amelyre a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt vigyáznia kell, véli az elnök. A szenior foglalkoztatottak számának bővítésével ráadásul megszüntethető az a félelem is, amelyet a nyugdíjkasszák 20-30 év múlva bekövetkező kiürülését prognosztizáló becslések okoznak. "Ha többen dolgoznak saját akaratukból sokáig és legálisan, megszűnnek a fizetési problémák is."
A szövetségben készül az új adatbázis, amely az álláskeresők szakmai képzettségét, tapasztalatát és elhelyezkedési igényét rögzíti, és amelyet összekapcsolnak a másikkal, a munkáltatói tagok (cégek, vállalkozások, szövetkezetek, kis- és közepes vállalkozók) foglalkoztatási igényeit tartalmazó számítógépekkel. Együttműködési megállapodást kötöttek a Foglalkoztatási és Szociális Hivatallal, amelyen keresztül - a munkaügyi központok és kirendeltségek révén - a regisztrált, 45 év feletti korú álláskeresők megtalálhatják a Szövetség szolgáltatásait. (Mivel a tagként jelentkező munkáltató pontosan tudja, hogy e csatornán keresztül milyen korúak jelentkeznek nála munkára, a fogadtatásukkor nem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést.)
Felvették a kapcsolatot a Távmunka Szövetséggel, hogy a napi nyolcórás foglalkoztatás mellett a részmunkaidős, a távmunkás, illetve az otthon végzett munkára vonatkozó ajánlat is minél több legyen. Elkészült továbbá a hosszú távú munka megalapozását szolgáló átfogó szociológiai kutatás terve "Szenior társadalom Magyarországon" címmel. Hamarosan meghirdetik a Szenior Foglalkoztatási Díjat.
A hazai foglalkoztatási gyakorlat megújítása érdekében a Szövetség kidolgozott egy integrált munkaerő-piaci marketing rendszert, amellyel sorra megkeresi a munkáltatókat. Az itteni németországi cég-tulajdonosokat összefogó munkáltatói szervezetet pedig egy olyan együttműködési ajánlattal keresik fel, amely a szenior-korosztály foglalkoztatásának megoldására kidolgozott és jól működő német gyakorlat meghonosítását célozza. (Németországban 51 % feletti a szenior-foglalkoztatás mértéke.)
"Nem élünk álomvilágban, tudjuk mennyi ösztönzés kell a munkáltatóknak ahhoz, hogy a korább foglalkoztatói gyakorlat megváltozzon, - mondja Vadász János. A törvényhozás pozitív lépései, például a Start-extra kártya bevezetése mellett szükségesnek tartjuk, hogy az uniós és a hazai forrásokat megmozgató pályázatokon eredménnyel járhassanak azok a munkáltatók, akik vállalják a szenior-foglalkoztatást is, s ezt pályázati előfeltételként kelljen rögzíteni."