A módosító javaslat kiegészítené a Ptk-t azzal, hogy a hatályba lépés után a személyhez fűződő jog megsértésének számítana, ha valaki "faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi indentitásra" tesz sértő megnyilvánulást. Lehetővé tenné a változtatás a jogi lépéseket akkor is, ha az adott kisebbség tagját nem személy szerint ér atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát.
Ha valaki nem akar személyesen bíróságra menni, a módosítás lehetővé tenné, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, igaz, ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehet lehetne fordítani, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kapná meg. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter korábban azt mondta, hogy a módosítások akár még idén hatályba léphetnek.
Az előterjesztés általános indoklásában egyebek mellett az olvasható, hogy a javaslattal el akarják hárítani azt az értelmezési problémát, amely megakadályozza a gyűlületbeszéd elleni eredményes fellépést.
A részletes indoklás szerint a módosítást minél hamarabb hatályba kellene léptetni, de az nem lesz visszamenőleges hatályú, tehát korábbi jogsértéseknél nem lehet majd alkalmazni.
