Az Európai Bizottság első reakciójában üdvözölte a bíróság ítéletét.

A cég elleni első panaszt az EB versenyhatóságánál 1998-ban ,a szintén amerikai Sun nyújtotta be, amelyhez azóta számos szoftvercég csatlakozott. Nehezményezték, hogy a Microsoft Windows operációs rendszerét úgy alkották meg, hogy titkos kódja nélkül nem tudtak azzal kompatibilis programokat működtetni.

Brüsszel 2004-ben a versenytorzítás miatt rekordösszegű, 497 millió euró (mintegy 120 milliárd forint) büntetést rótt ki a cégre, és kötelezte, hogy 120 napon belül hozza nyilvánosságra a szükséges információkat. Továbbá három hónapon belül olyan Windows változatot kellett piacra dobnia a vállalatnak, amelyben nem volt jelen a Media Player program. Tavaly júliusban a cég további 280 millió euró bírságot kapott, mert az EB szerint a Microsoft túlságosan is szűkmarkúan bánt az információkkal, a Windows-ról közzétett több ezer oldalas dokumentum nem elégítette ki a konkurenciát. "Senki sem áll a törvény felett" - nyilatkozta akkor Neelie Kroes, (Néli Kruz) a versenypolitikáért felelős biztos.

A Microsoft zárolt számlára befizette a büntetéseket, de egyúttal megtámadta azokat az EU bíróságán, részben túlzottnak, részben alaptalannak minősítve azokat. A cégalapító Bill Gates ügyvédei végig úgy érveltek, hogy Brüsszel gúzsba kötné a vállalat innovációs erőfeszítéseit, és ebben a tekintetben a szellemi jog tulajdonlásáról van szó, amely túlmutat a Microsoft konkrét ügyén.

Az EU elsőfokú bíróságának ítélete ellen 70 napon fellebbezni lehet. Ha ez megtörténik, az további legalább másfél évet jelent, mielőtt kimondják az ügyben a végső szót. A bírság egyébként az EU költségvetését gazdagítja: a közös kasszába folyik be.