Szun Laj-jen (Sun Laiyan) kiemelte, hogy a két legbefolyásosabb és legnagyobb tudományos intézmény, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kínai Mérnöki Kamara minden ötödik tagja vesz részt valamilyen katonai beruházásban, hozzátéve, hogy a Kínai Néphadsereg közel 300 kutatóintézettel és tíznél több egyetemmel rendelkezik. Az alelnök arról azonban nem beszélt, hogy az ezekben az intézetekben tanító tanárok, kutatók és diákok hivatásos katonák lennének.
Szun Laj-jen szerint az 1,3 milliárd lakosú Kínának továbbra is folytatnia kell a katonai kutatásokat és az ezzel kapcsolatos beruházásokat, továbbá kiemelte az alapkutatás és a stratégiailag fontos csúcstechnológiai kutatások fontosságát.
Eközben egyre nagyobb nemzetközi figyelem övezi a titkait szigorúan őrző kínai haderő egyre nagyobb léptékű terjeszkedését. A pekingi kormány védelmi célokra fordított kiadásaiban az elmúlt két évtizedben kétszámjegyű százalékos növekedés volt tapasztalható. Idén a tavalyi évhez képest katonai célokra 17,8 százalékkal fordítottak többet, ami több mint 350 milliárd jüant (közel 8555 milliárd forint) jelent - olvasható a South China Morning Post online kiadásában.
Az Egyesült Államok és Japán szerint a kínai katonai kutatásokra fordított források a nyilvánosságra hozott adatoknál jóval nagyobbak, ugyanis a jelentős katonai kutatásokat állítólag nem is katonai intézményekben végzik.
Két héttel ezelőtt a kínai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy Peking is csatlakozik az ENSZ fegyverkészleteket számba vevő nyilvántartási rendszeréhez (United Nations Register of Conventional Arms, UNROCA) és minden évben adatokat szolgáltat a nemzetközi szervezetnek.
