Tavaly az ENSZ adatai szerint a világon 140 millió embert érintettek természeti katasztrófák, s több mint 21 ezer katasztrófákhoz köthető halálesetet regisztráltak. Térségünkben az áradások, szélviharok, jégesők a leggyakoribb tömeges "biztosítási események".
A vagyon- és felelősségbiztosítási piac méretének növekedése mérhetően befolyásolja a gazdasági növekedést. Azaz a biztosítási telítettség alacsony szintje, különösen a nem-életbiztosítások területén, növeli a gazdasági döntések kockázatát, így akadályozhatja a gazdasági aktivitást. A biztosítási szektor súlya - amit a biztosítási díjbevételnek a GDP-hez viszonyított arányával mérnek - 10 százalék felett van az Egyesült Államokban, az EU országok átlaga 8,5 százalék. A különbség a nem-életbiztosítások területén még jelentősebb: az amerikai 6 százalékkal szemben az uniós átlag mindössze 3,5 százalék. A biztosítás elterjedtsége a legmagasabb a Benelux államokban és Nagy-Britanniában, az új tagországok adatai 1,5 és 5,7 százalék közé esnek.
Magyarországon 200 éve, 1807-ben alakult meg az első hazai biztosító részvénytársaság: a Rév-Komáromi Hajózást Bátorságosító Társulat, s 150 éve kezdte meg működését az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, melynek alapítói Deák Ferenc, Eötvös József, Apponyi György és Lévay Henrik voltak.
A múlt évszázad első felében hazánk az európai biztosítási piac egyik legdinamikusabban fejlődő területe volt; a II. világháború kitörésekor az országban 68 biztosító részvénytársaság és több mint száz biztosítóegyesület működött. A háborút követő összevonások, felszámolások és államosítások után 1949-re alakult ki a biztosítás 1986-ig tartó állami monopóliuma. A hazai biztosítás első magas szintű közjogi szabályozása, a biztosítási törvény 1996-ban lépett hatályba. A Magyar Biztosítók Szövetségét (Mabisz) 1990. november 14-én hozta létre az akkor hazánkban működő 6 biztosító, valamint az alapítás alatt álló további 3 társaság, s 1991. január 1-jén kezdte meg hivatalos működését. Tagjai sorába jelenleg 22 részvénytársaság, 4 biztosítóegyesület és 2 magyarországi fióktelep tartozik.
Európai összehasonlításban Magyarország még mindig alulbiztosított, így folytatódhat az ágazat intenzív fejlődése. Nyugat-Európában évi 2000 euró az egy főre jutó biztosítási költés, idehaza csak 270 euró. Nyugat-Európában a növekedés motorja az életbiztosítás, hasonló tendencia rajzolódik ki Magyarországon is, azzal a különbséggel, hogy itt még a nem élet-jellegű biztosítások is felszálló ágban vannak.
A biztosítók az év közepén 120 ezerrel több szerződést tartottak nyilván, mint egy évvel korábban, így azok száma 12 millió 530 ezret tett ki, ebből 3,3 millió volt az életbiztosítás. A biztosítások darabszáma 0,9 százalékkal, a biztosítók díjbevétele 10 százalékkal emelkedett és elérte a 436 milliárd forintot, ebből 217 milliárd jutott az élet-, és 218 milliárd a nem élet jellegű biztosításokra. A biztosítók kárkifizetése - 27,8 százalékkal emelkedve - 211 milliárd forintot tett ki az év közepén. A biztosítók mérleg szerint eredménye 9,6 százalékkal 40,8 milliárd forintra nőtt egy év alatt.
