Mint elmondta, a szellemi kulturális örökség védelmét szolgáló jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a magyar kultúrát - nem megfeledkezve a hazai kisebbségek kultúrájáról - nemcsak határain belül, hanem határain túl is értékéhez és fontosságához méltó nemzetközi elismerésben és védelemben részesítse.
Kiemelte: a világ napjainkban ráébredt arra, hogy a kulturális és a természeti örökséget óvni kell, különben évszázadok kincsei, akár a világ hét csodája is eltűnhet.
A világörökség részét képező helyszínek, műemlékek, természeti nevezetességek bármennyire is csodálatosak, csak egyfajta vázat alkotnak, melyet az emberi szellem tölt meg élettel - vélekedett a szakállamtitkár.
Mint megjegyezte, nem véletlen, hogy Pécs ad helyet a konferenciának, itt található ugyanis a világörökségi helyszínek egyike, a pécsi ókeresztény temető, amely méltán sorolható az emberiség kiemelkedő kultúrtörténeti emlékei közé.
A baranyai megyeszékhelyen, amely 2010-ben Európa egyik kulturális fővárosa lesz, jelképesen találkozik mindaz, amit a konferencia számba vesz, úgy mint az UNESCO tárgyi helyszíne és a szellemi értékmegóvás - mutatott rá Schneider Márta.
Fernando Brugman, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Osztályának szakreferense bevezető előadásában elmondta: a 79 ország jóváhagyásával 2003-ban elfogadott egyezmény elsődleges célja a veszélyben lévő szellemi kulturális örökség - a hagyományok, a nyelv, az előadó-művészet, a szokások, szertartások, ünnepek - megőrzése.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2006. március 16-án csatlakozott az egyezményhez, amely ez év áprilisában lépett hatályba, miután harminc ország ratifikálta azt, s jelenleg az UNESCO párizsi központjában létrehozott Szellemi Kulturális Örökség Osztály szakértői a tagországok bevonásával a végrehajtási rendeletet készítik elő.
Szólt arról is, hogy az UNESCO-n belül létrehozott speciális kormányközi bizottság a nemzeti listák ismeretében számba veszi a szellemi kulturális örökség részét képező azon értékeket, amelyek nemzetközi védelmet is igényelnek, s ezek megőrzéséhez anyagi és szakmai támogatást nyújt.
Fernando Brugman hangsúlyozta: fontos a szellemi örökség fogalmának és a megőrzésével kapcsolatos teendők tisztázása, hasonló módon történő értelmezése, ugyanis a szellemi kulturális örökség megőrzése átfogó - nemzeti és nemzetközi - kooperációt feltételez, amely intézmények, szakemberek, civil szervezetek lehető legszélesebb körét öleli fel.
Pécsett, ahova a magyar szakemberek mellett 15 országból érkeztek a szellemi örökségvédelemmel és -menedzsmenttel foglalkozó szakértők, a konferencia három napja alatt az egyezményhez való csatlakozásból fakadó állami feladatok, valamint az önkormányzatokra, kulturális intézményekre, tudományos kutatókra, civil szervezetekre váró tennivalók kerülnek terítékre.
