Az igazságügyi tárca szövegtervezete szerint "a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik".
Az előterjesztés szerint a személyiségvédelmi igények érvényesítésének nem feltétele, hogy az érintett személy a gyűlöletbeszéd kifejezett címzettje legyen, és a sértő megnyilvánulás felismerhetően ellene irányuljon. A javaslat közérdekű keresetindítási, perlési jogot biztosít a jogvédő szervezetek számára. A polgári jogban jelenleg a személyiségi jogok védelmében szűk kivétellel csak személyesen a közvetlenül érintettek járhattak el.
A javaslat részletes indoklása szerint a polgári törvénykönyv módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy léteznek olyan esetek, amikor egy közösséget érő sértő megnyilvánulás a közösség tagjainak emberi méltóságát, általános személyiségi jogait sérti. Ha pedig az adott közösség kellően szűk és olyan tulajdonság határozza meg, amely az emberi személyiség lényegi vonása, akkor a közösség elleni megnyilvánulás "átsugárzik" az adott közösséghez tartozó egyénekre.
Bárándy Gergely szocialista képviselő a bizottsági ülésen elmondta: az MSZP jónak, támogatandónak tartja a szaktárca polgári törvénykönyv módosítására irányuló javaslatát, az azonban nem elegendő, büntetőjogi szankcióra is szükség van.
Répássy Róbert, a bizottság fideszes alelnöke és Salamon László, a KDNP frakcióvezető-helyettese szerint viszont "a javaslat politikai megrendelésre készült", jogi kételyek sorozatát veti fel, jogbizonytalanságot eredményez és alkalmazhatatlan. Répássy Róbert szerint az emberi méltóság védelmében korlátozható a véleménynyilvánítás szabadsága, ezt azonban az alkotmányban kellene szabályozni.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a polgári törvénykönyv módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében.