A sokmillió évvel ezelőtt élt kistestű ragadozó dinoszaurusz fajnak az 1998-ban a mongóliai Góbi-sivatagban talált alkarcsontján még látni lehet a kinövéseket, amelyeknél a tollak az ínszalaghoz csatlakoztak, akárcsak a mostani madaraknál - írják az Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársai, a tanulmány szerzői.
"A kinövések hiánya a csontokon nem feltétlenül jelenti azt, hogy a dinoszauruszoknak nem volt tolla, sőt az, hogy egy velociraptor csontján megtalálták őket, kétségkívül arra utal, hogy volt" - írta közleményében Alan Turner, a múzeum és a New York-i Columbia Egyetem őslénykutatója.
"Régóta gyanítjuk, hogy a velociraptor szárnyas volt, de erre eddig még senki sem talált bizonyítékot" - írta Turner.
A kutatók szerint ez a felfedezés egy újabb jel arra nézve, hogy számos dinoszaurusznak tolla volt. Bár ezek az őshüllők nem tudtak repülni, a tollak díszként szolgáltak, mint a pávánál, valamint hőszigetelőként, ami megint csak arra enged következtetni, hogy melegvérűek voltak.
A Góbi-sivatagban talált alkarcsont a krétakorból származik és 80 millió éves.
Az őslénykutatók becslése szerint az első madarak körülbelül 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön, és kistermetű szárnyas húsevő dinoszauruszok leszármazottai.