Mikor?
Orbán Viktor keddi beszédében a népszavazás fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a cél, hogy Sólyom László köztársasági elnök még idén kiírja a referendum időpontját. Hétfőn a Fidesz-MPSZ elnöke a Le Monde kérdésére válaszolva még 2008 első harmadévére tette a népszavazás várható időpontját. Ez már optimális esetben el is képzelhető. Halmai Gábor (alkotmány jogász, az Országos választási Bizottság (OVB) alelnöke) szerint a népszavazás legkorábban jövő tavasszal lehet, az Alkotmánybíróság (AB) döntésétől függően.
Amennyiben az AB jóváhagyja az OVB döntését a népszavazási kezdeményezésekről, megkezdődhet a 4 hónapos aláírás gyűjtési folyamat.
Mennyit?
A magyarok igen aktívak népszavazási kérdésekben, például többször kezdeményeztünk már referendumot a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról (az MSZP által 1990. júliusában kezdeményezett, kiírt, ám eredménytelen népszavazás óta) 1995. márciusában a Független Kisgazdapárt, 1999. márciusán a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom szerette volna megtudni a választópolgárok véleményét a kérdésben.
Volt már az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó kérdés is (1992-ben), és állampolgári kezdeményezés volt nem egy alkalommal a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazva is. A Magyar Királyság Pártja 1999-ben háromszor is próbálkozott hitelesíthető kérdést találni, hogy a királyság államformájának visszaállításáról dönthessenek a magyarok.
Érdekes, hogy az eddig megtartott népszavazásokon kivétel nélkül az igen válaszok voltak többségben, igaz, hogy néha nagyon kis különbséggel. Több kérdésben pedig hiába értettek egyet a kérdéssel a szavazók, nem mentek el elegen, ezért eredménytelennek minősítették a referendumot.
Ha ezt a tendenciát vesszük alapul, kialakulhat egy olyan helyzet egy esetleges kilenc kérdéses népszavazás esetén, hogy a Parlamentnek egymásnak ellentmondó népakaratot kell figyelembe vennie.
Kérdés az is, hogy szükséges-e országos népszavazást tartani olyan kérdésekben, mint a nyáron hitelesített nagy port kavaró szieszta ügyét felkaroló beadvány. Idén beadtak az egészségügyben használatos hálapénzről, a vasárnapi nyitva tartásról, sőt minél hamarabbi előrehozott választásokról is aláírási ívet hitelesítésre. Az OVB megtagadta a hitelesítést, egy a nemzeti állatokra sértő kifejezéseket használók büntetését megcélzó ívnek.
Nem kifejezetten hasznos a jelenlegi hercehurca a népszavazás intézményének. Egyre többen tartják komolytalannak ezt a demokrácia egyik garanciájaként megálmodott, a közvetlen véleménynyilvánítást lehetővé tevő eseményt. Ráadásul,egy sikeres népszavazás után sem feltétlenül leszünk okosabbak. Ugyanis a Fidesz-KDNP által képviselt válaszok csak azt bizonyíthatnák, amivel a sokszor emlegetett őszödi beszédében Gyurcsány érvelt. Miszerint a magyar állampolgárok nem szavaztak volna meg újra egy olyan kormányt, amely tandíjjal, vizitdíjjal kampányol és az ország nehéz gazdasági helyzetéről beszél. A népszavazás viszont arról nem döntene, hogy ezek az intézkedések valóban indokoltak voltak-e és az ország és állampolgárai javára válnak vagy sem.