Túl nagy a költségvetési hiány

- Más vonatkozásban pedig azért nagyon fontos - ez makrogazdasági-politikai vetület, az előző kamatárfolyam-ügyhöz hasonlóan -, mert az euróhoz való csatlakozás nagyon szigorúvá teszi a költségvetési politikát abban az értelemben, hogy az EU által megkövetelt két-három százaléknyi költségvetési hiány az eurót használó országban nem lehet; illetve, ha átmenetileg mégis van, különböző eszközökkel kikényszerítik annak csökkentését, mint például Franciaországban vagy Németországban. Különböző intézkedési terveket, lépéseket kérnek, hogy visszaálljon a költségvetés arra a szintre, ahol a hiány nem haladja meg az említett két-három százalék közötti mértéket.

Egy másik fontos, a lakosság és az üzleti szféra szempontjából is kedvező hatás, hogy az euró a tagországokban nagyon szigorú inflációs politikát feltételez. Az a két százalék körüli EU-szintű inflációs ráta nagyon fontos lenne a magyar gazdasági és üzleti szféra, valamint a lakosság számára, mert kiszámíthatóságot jelent: tehát, hogy a megtakarításaikat nem fogja tönkretenni az, hogy egy esetleges erőteljes infláció miatt a betéteknek a reálértéke jelentősen csökken. Itt a költségvetési és inflációs szigor makrogazdasági szinten egy sokkal kiegyensúlyozottabb gazdasági fejlődési pályát kényszerít ki a tagországokból. Én személy szerint nem az átállással kapcsolatos kisebb-nagyobb költségmegtakarításokat, hanem azt tartom a legfontosabbnak, hogy az adott országot - és ez Magyarország esetében kifejezetten nagy jelentőséggel bír - belekényszerítik egy nagyon kiegyensúlyozott, a piacgazdaság követelményeit teljesítő feltételrendszerbe. A mi politikánkra - azaz a kelet-európai és a magyar politikai élet szereplőire - nagyon ráfér ez a fajta kordában tartás.

Mi az, ami még mindig hiányzik az országban ahhoz, hogy bevezethessék az eurót? Milyen intézkedésekre van szükség az átállás előtt?

- Bármennyire is furcsa, én azt gondolom, hogy nem csak a mostani kormánynak, hanem az ellenzéki szereplőknek is hangoztatott szándéka az euró minél hamarabb történő bevezetése; ám, az a politika, amelyet folytatnak, nem igazán törekszik arra, hogy minél könnyebben átállhassunk az új valutára. Ugyanis akkor nincs lehetőség arra, hogy választások előtt hangulatjavító elemként a költségvetés kiadásait jelentősen megnöveljük, esetleg adókedvezményeket helyezzünk kilátásba - pedig ezek javítják az emberek hangulatát, és hozzásegíthetik az adott pártot a választás megnyeréséhez. Utána persze gyorsan ellenlépéseket kell tenni, mert a kiáramló pénzek szempontjából ez kikezdi az egyensúlyt. Tehát, a politika azon lehetősége, eszköze, amit az euró bevezetése kivesz a kezéből, az egy nagyon fontos momentum a rövidtávú politikai, választási célok elérése szempontjából. A politikusok ezért a szívük mélyén nem nagyon törekednek az új valutára való átállás meggyorsítására, hiszen szeretnének azzal a lehetőséggel élni, hogy a választások előtt jól hangzó ígéreteket tehessenek nyugdíjemelésről, adókedvezményekről vagy a kisvállalkozói szféra feltételeinek javításáról.

„Nem tudnának kapirgálni ezen a kis szemétdombon”

- Szerintem ez az alapprobléma: szavakban ugyan mindegyik meghatározó politikai erő az euró mielőbbi bevezetése mellett áll; valójában nem igazán akarják, legalábbis nem elsőrendű célként fogalmazzák meg - az eddig érvényesített politikai hozzáállás is ezt sugallja. Hiszen úgy nem tudnának kapirgálni ezen a kis szemétdombon, amit magyar nemzetgazdaságnak hívnak: nem lehetne pártpolitikai érdekek mentén haladni, megnehezülne az az osztogatás-fosztogatás, ami az elmúlt tizenöt évben a magyar kormányzási politikát jellemezte. Ez a legfontosabb akadály.

A másik pedig a mostani helyzet: a 2006-os választásokra olyan mértékben kiéleződött a költségvetési hiány - 9 százalék közelében jár -, ennek megfelelően az infláció is igen jelentőssé vált; ezeket le kell szorítani az euró bevezetése érdekében a fentebb már említett három százalék alá, és ezt két évig kell tartani ahhoz, hogy az EU illetékesei áldásukat adják arra, hogy a magyar gazdaság átállhasson az euróra. Valamint az adósságállomány sem lehet több a mindenkori GDP hatvan százalékánál. A mostani helyzet szerint a politikai szándékokon túl a gyakorlati akadály az, hogy legalább egy-két év szükséges még ahhoz, hogy a költségvetési hiányt és az infláció mértékét a kívánatos szintre csökkentsék. Ez folyik most, és tulajdonképpen a felzárkózási program, amit a kormány az EU felé is prezentált, is ezeknek az értékeknek az elérését tűzte ki célul. Ez sajnos nem egy gyorsan megvalósítható folyamat, hiszen ellenkező esetben drasztikusan csökkenteni kellene a fogyasztást, a lakossági jövedelmeket, a költségvetés kiadásait - ez pedig szociálpolitikailag meglehetősen kockázatos dolog lenne, különösen a mostani politikai megosztottság mellett. Egy ilyen lépés drámai társadalmi feszültségeket is kelthetne, és a kormányzó elit ezt nem akarja felvállalni; ezért fokozatosan próbálja 2011-2012-re megteremteni az euró bevezetésének gazdasági feltételeit. Tehát, valójában nem konkrétan az átállással kapcsolatos nehézségekről beszélhetünk, hanem gazdaságpolitikai problémákról, melyeket orvosolni kell ahhoz, hogy az eurót Magyarországon is bevezethessék.

A Raiffeisen Bank szakértője szerint az euró bevezetésével az élet egyszerűbb lesz; a kamatok egységessé válnak, az új valutára való átállás pedig nem fog sokáig tartani.

- Az euró bevezetésével megszűnik a forint, az euró övezetbe történő külföldi utazások alkalmával nem kell pénzváltással foglalkozni; az árak és bérek összehasonlítása az euró-övezeten belül leegyszerűsödik. A kamatok, melyeket az EKB határoz meg, az övezetben egységesek, és a jelenlegi forint kamatoknál jóval alacsonyabbak; de már a csatlakozás előtti időszakban jelentősen mérséklődik - vagy el is tűnik - a forint és az euró kamatok közötti különbség. A megtakarításoknál megszűnik az árfolyamkockázat, a megtakarítási lehetőségek köre bővül, mivel a hazai megtakarítások euró-alapúvá válnak, a különböző euró-alapú befektetési jegyek iránti kereslet megnő. Technikailag nem fog sokáig tartani az átállás - természetesen az előkészületek időigényesek-, a kétféle fizetőeszköz együttes használatának az időszaka pedig igen rövid lesz, körülbelül néhány hét.