Az euró és a kiskakasok
Megalakult a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság, mely gyorsítani kívánja az új fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges lépéseket. Az ország adósságainak mértékét tekintve ezeket a lépéseket egy igen hosszú úton tesszük. Mikor érünk vajon oda? Egyáltalán mil
2007. szeptember 25. kedd 09:55 - Mohai Szilvia
S hogyan vélekednek minderről a pártok képviselői? Mennyire sürgős probléma az euróra való átállás megtervezésének ügye, hogy állunk ezzel a folyamattal, és mi a helyzet azzal a bizonyos „szemétdombbal”?
Balla György
1962 augusztus 11-én született Szolnokon. 1981-ben érettségizett a Ságvári Gimnázium fizika tagozatán. Egy év Nagyatádon letöltött katonai szolgálatot követően a Miskolci Nehézipari Műszaki egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1987-ben szerzett geofizikusként bányamérnöki diplomát, majd 1991-ben mérnök-közgazdász végzettséget. A diploma megszerzését követően a szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál dolgozott. 1992-1995 között a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Irodáját vezette, majd 1998-ig az AXON Rt.-nél helyezkedett el. 1989 óta foglalkozik politikával. Az első szabad választáson területi listán indult, majd az azt követő önkormányzati választásokon egyéni körzetben szerzett mandátumot. Szolnok Város közgyűlésének a rendszerváltás óta folyamatosan tagja volt 2005-ig. 2002 áprilisában országos listáról került be a Parlamentbe. A 2006-os országgyűlési választásokon Zala megye területi listáján szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságban dolgozik. Tagja a Márai Sándor Polgári Körnek és a "Szolnok-Szandaszőlősi Református Templomért" alapítvány kuratóriumának. (www.fidesz.hu)
Balla György Fideszes képviselő szerint nagyon messze vagyunk még attól, hogy az eurót itthon is bevezethessék, holott ez igen sürgető feladat lenne.
- Két okból tartom az euró bevezetését sürgősnek: az egyik, hogy azokat a gazdasági alapokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek, jó lett volna minél korábban megteremteni; emlékeztetnék arra, hogy reális esélye volt annak, hogy 2007-2008-ra átállhassunk az új valutára, 2002-ben ez úgy tűnt. Ezzel szemben ma azt sem lehet tudni, hogy mi az a céldátum, amikorra a kormány tervezi az euró bevezetését. De praktikusabb oka is van annak, hogy miért lenne jó az euró: úgy gondolom, hogy sem a magyar munkavállalóknak, sem a magyar nyugdíjasoknak nem mindegy, hogy egy értékálló, Európában bárhol használható pénznemben kapják-e a fizetésüket vagy a nyugdíjukat, vagy pedig forintban.
Jelenleg semmi sincs biztosítva ahhoz, hogy átálljunk az új pénznemre. Mélyponton a gazdaság, a kilábalásnak a nyomai sem fedezhetők föl, egy teljesen strukturálatlan, átgondolatlan állami szétverés folyik, reformok helyett csak megszorítások vannak; én azt látom, hogy nem közeledünk az euró bevezetésének időpontjához, hanem távolodunk tőle.
Ha a gazdasági szakértők a Magyar Szocialista Pártra gondolnak, amikor azt mondják, hogy a politikusok tudatosan lassítják az új valutára való átállást, akkor ezt az állítást el tudom hinni, mert ők szoktak manipulálni a költségvetéssel; száz apró trükkel, mint tudjuk, még az Európai Uniót is be szokták csapni. Azoknak a pártoknak, amelyek egy kicsit is felelősséget éreznek a nemzet iránt, azoknak ez nem állhat az érdekében. Úgy gondolom, hogy minden nap, amíg ez a kormány hatalmon marad, egyre tovább tolja az euró bevezetésének időpontját.
Dr. Hargitai János
1958. április 24-én született Mohácson. 1979-ben a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán tanítói diplomát szerzett, 1984-ben pedig a pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán elvégezte a történelem szakot. Tanulmányait a JPTE jogi karán fejezte be, ahol 1991-ben avatták doktorrá. Alapító tagja a Baranya Megyei Faluszövetségnek (1989), a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének (1990) és a Mohács Térségi Tanácsnak. Az 1985-ös tanácsi választásokon Nagynyárád tanácselnökévé választották. 1990-től 1994-ig Nagynyárád község polgármestere. 1990 óta a Baranya Megyei Közgyűlés tagja, 1994-től alelnöke. Az 1998-as, a 2002-es és a 2006-os országgyűlési választásokon Mohácson egyéni mandátumot szerzett; a Költségvetési és pénzügyi állandó bizottság tagja. 2003-től a mohácsi választókerület és a falusi tagozat elnöke. A 2006-os önkormányzati választásokon a Baranya Megyei Közgyűlés elnökévé választották. (www.kdnp.hu)
Dr. Hargitai János KDNP-s képviselő is sürgősnek tartaná ugyan az euró bevezetését, ám úgy látja, az ország erre még egyáltalán nincs felkészülve.
- Az euró bevezetése mindannyiunk számára fontos kérdés, de egyelőre azt látom, hogy mi egy kicsit háttal vagyunk Európának, és félő, hogy mi fogjuk tudni megteremteni utoljára a feltételeket ahhoz, hogy az euró zónába bekerüljünk - attól félek, hogy mi ilyen szempontból valóban a sor végén kullogunk, a többi csatlakozott ország mozgását nézve. Egész tragikus lenne magam előtt látni egy olyan világot, ahol a közép-kelet-európai országok már tagjai ennek a zónának, Magyarország pedig nem tudja teljesíteni a feltételeket - ez minden szempontból hátrányos lenne a számunkra. Ezért is kellene ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozni; nyilván erőltetni nem lehet ezt a folyamatot, mert az még jobban megnyomorítaná a magyar gazdaságot, és az egész költségvetési szférát – ahogy a kormány ezt most teszi. Sürgetőnek tartom az átállást; nem szabadna elmaradnunk más közép-kelet-európai országok mögött e tekintetben – kínos lenne, ha mi maradnánk ki ebből a körből, és erre sajnos van esély.
Akadályt jelent, hogy nálunk a legkisebb a gazdasági növekedés, növekszik az infláció, és az államadósság túl sok ahhoz, hogy a maastrichti kritériumoknak megfelelhessünk. Sőt, nincs olyan kritérium, amit ma mi teljesíteni tudnánk - ilyen egyetlen másik ország esetében sincs, hogy egy mutató sem felel meg. Tehát ahhoz, hogy az Európai Unió beengedjen minket ebbe a rendszerbe, és az eurót bevezethessük, a maastrichti kritériumokat stabilan teljesítenünk kell. Ám, mint azt már említettem, ezt abnormálisan siettetni sem lehet, mert akkor abba pusztulunk bele. De erről gondolkodni kellene, hogy mondjuk a jegybank - amelynek ebben kulcsszerepe van - és a kormány között érdemi egyeztetések jöjjenek létre; hiszen előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy a kormány kijelöljön végre egy céldátumot, amivel megnyugtatja a befektetői világot és mindenki mást. Fontos, hogy az ember lássa előre, hogy mikor és hogyan fognak megtörténni ezek a dolgok.
Amíg mi forinttal gazdálkodunk, a körülöttünk lévő pénzpiac bármikor romba tudja dönteni ezt a gazdaságot. Ha egy egységes valutaövezetnek vagyunk a tagjai, kiszámíthatóbbá válik az élet; és itt nem csak arra gondolok, hogy nem kell a forintjainkat állandóan euróra átváltogatni, ha átlépjük az államhatárt. A magyar gazdaságoknak, a cégeknek, akik exportra dolgoznak, ez egy sokkal kiszámíthatóbb környezetet jelentene. Mikor még a Medgyessy-érában állandóan az erős forint-gyenge forint ügyéről vitatkoztunk; más volt az érdeke az exportáló cégeknek és a kisembernek. Egy nagy rendszerhez való tartozásnak csak előnye van: biztonság, megnyugtatóbb tőkemozgás, és a kisember is érezné a mindennapjaiban ennek a pozitív oldalát. Meg lehetne ezt úgy oldani, hogy amikor átállunk az euróra, ne legyenek burkolt áremelések; mint például Németországban, ahol ettől féltek az emberek, és emiatt ellenezték is az új valutát. De mondjuk Szlovénia úgy oldotta meg ezeket a kérdéseket, hogy ez érdemben szóba sem került – tehát, vannak itt pozitív példák arra, hogyan lehet úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy azon a kisember ne bukjon.
Addig, amíg mi nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, addig a magyar gazdaságpolitikának van egy önálló mozgása; amint tagok leszünk, sokkal jobban meg lesz kötve a kezünk. A kormánypártok önös érdekeinek nem szabadna ezt a folyamatot befolyásolnia – ennél itt sokkal nagyobb a tét.
Vona Gábor
1978. augusztus 20-án született Gyöngyösön. Az ELTE BTK történelem szakán végzett, három évig pszichológiát is hallgatott, de csak nagyon rövid ideig dolgozott tanári pályán. Az egyetemi tanulmányai alatt részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének, 2002 után pedig Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. Családjával Óbudán él. Polgári állásban termékmenedzserként dolgozik egy biztonságtechnikai részvénytársaságnál. Részt vett a Jobboldali Ifjúsági Közösség 1999-es megalapításában. Az ifjúsági szervezetből párttá vált Jobbik alakuló kongresszusán, 2003 őszén a párt egyik alelnökévé, a 2006 novemberi tisztújításon pedig elnökké választották. (www.jobbik.hu)
Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke szerint nem ez a leghalaszthatatlanabb dolog ma Magyarországon, de nem is haladunk túl jól.
- Az euró bevezetésével nagyon rosszul állunk. Bár, az elmúlt napokban azt hallhattuk, hogy biztatóbb jelekről számolt be a kormányzat, mint a korábbiakban - hiszem, ha látom. Másrészt, én nem vagyok egészen biztos abban, hogy az euró bevezetése nekünk annyira fontos lehet. Nemzeti pártként inkább a magyar pénzügyi függetlenség, önállóság megőrzésében vagyunk érdekeltek; ne felejtsük el, hogy azt a konvergencia programot, amely az országot igen nehéz helyzetbe vitte, többek között az euró bevezetésének előfeltételéül kapott kritériumok teljesítése miatt kellett bevezetni. Úgy gondolom, hogy Magyarországon nem az a legfontosabb kérdés, hogy az euró övezethez csatlakozzunk, hanem az, hogy a magyar állampolgárok nyugodt, biztonságos és kiszámítható életet éljenek. Ha ennek az az ára, hogy az euró bevezetése elmarad, vagy esetleg a távoli jövőbe tűnik el, krokodilkönnyeket azért nem fogok hullatni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy emberek az átállásból nem sokat fognak érezni, legfeljebb egy minimális árnövekedést, aztán pedig viszonylag gyorsan megszokják - Görögország vagy Portugália példája ezt mutatja. De számomra nem is ez a kérdés, hogy az emberek megszokják-e vagy sem, hanem az ország pénzügyi önállósága milyen szinten fog állni; és az euró bevezetése nagyjából azt jelenti, hogy a önállóság nagy részéről Magyarország lemond.
Az, hogy a politikusok valójában nem sürgetik az új valuta bevezetését, valószínűleg jogos feltételezés: szerintem az elmúlt évek tapasztalatai kapcsán ideje lenne, hogy a politika felelősséggel kezelje az államháztartást, amikor választási kampányokra készül, mert én nem szeretném, ha még egyszer az őszödi beszédhez hasonló helyzetbe kerülnénk, az is bőven elég volt.
Thürmer Gyula
1953. április 14-én született Budapesten. 1971-76 között elvégezte a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemét. 1976-80 között a Külügyminisztérium munkatársa. 1980-82 között a moszkvai magyar nagykövetségen külszolgálatot teljesített. 1982-88 között a korábbi kormánypárt, az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa. 1988-89 között a korábbi MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója. 1989-ben részt vett a Munkáspárt megszervezésében. A párt első kongresszusán, 1989. december 17-én megválasztották a Munkáspárt elnökévé. 1980-ban doktori fokozatot szerzett nemzetközi politikai szakból. Több könyv és cikk szerzője a nemzetközi kapcsolatok és a magyar belpolitika kérdéseiben. Tagja a Correspondence International nemzetközi folyóirat igazgató tanácsának. (www.munkaspart.hu)
Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke sem tartja létfontosságúnak az euró bevezetését, sőt, úgy gondolja, hogy ha ez megvalósul, az emberek élete negatív irányt vesz majd.
- Az a véleményem, hogy nem kell minden áron az eurót bevezetni, mert ha az átállás a magyar dolgozó tömeg további elnyomorodásához vezet, akkor nem kérünk belőle. A magyar nemzeti érdekeket kellene védeni, ha csak azt a célt szolgálja, hogy olcsóbban váltsa át a nyugati tőke a pénzét, és ne kelljen fizetnie az átváltásért, akkor nekünk nem éri meg. Az átlag magyar állampolgár nem érez ebből pozitívumot.
Úgy gondolom, hogy az euró bevezetése nem pártérdek, hanem a magyar társadalom által eldöntendő kérdés. Magyarország az Európai Unió szegény országai közé tartozik, az euró bevezetése a jelenlegi körülmények között ezt a szegénységi állapotot konzerválja, és kihasználhatóvá teszi a nyugat számára. Itt felelős politikai döntés kell, hogy Magyarországon mindenki jól járjon. Hiszen, ha a kisnyugdíjas megkapja euróban azt a maréknyi nyugdíját, amit ma forintban kap, akkor kiröhögi majd a kormányzatot. Valamint, az euró bevezetése eddig mindenhol jelentős áremeléshez vezetett, így nem hiszem, hogy nálunk az új valuta pozitív hatással lenne az emberek életére.
Az MSZP frakció nem kívánt nyilatkozni ezzel kapcsolatban, az SZDSZ-től pedig hiába vártuk az ígért válaszokat kérdéseinkre.