Korábban a kormányfő nyílt levelet írt Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszterhez (lásd keretes írásunkat), amelyben arra kérte: az alkotmányos keretek között védje meg a köztársaságot a kuruc.info gyűlöletkeltő, uszító gyakorlatával szemben. Erre a napokban ismét határozottan emlékeztette a minisztert.
De már nem kérte, hanem utasította: „Utasítom a miniszter urat, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, milyen – korábban nem alkalmazott – alkotmányos eszközök állnak a Magyar Köztársaság rendelkezésére ahhoz, hogy megvédje önmagát és polgárait a kuruc.info gyűlöletkeltő gyakorlatával szemben”.
Különleges védett, privát adatokkal többször is visszaélt már a Kurucinfó. Tavaly októberben, az utcai zavargások ügyében eljáró bírók adatainak közzététele után a rendőrség már indított eljárást a honlap egyik szerkesztője ellen, jogosulatlan adatkezelés gyanújával. Akkor házkutatást is tartottak a szerkesztő lakásán. Ennek ellenére a honlap a mai napig zavartalanul elérhető. Persze nem biztos, hogy a törvénytelen adatkezelés itt a legnagyobb probléma.
A honlap külföldi szerveren működik, ezért készítői szerint nem lehet felelősségre vonni őket. Néhány jogász szerint azonban a magyar állampolgárokra és Magyarországra irányuló tartalmakra érvényesek a hazai jogszabályok.
A kormányfő jelentést vár Takácstól: fel lehet-e lépni a honlap készítői ellen a sajtótörvény alapján, vagy esetleg ez ügyben van lehetőség nemzetközi kooperációra is. A sajtótörvény nem vonatkozik automatikusan a honlapokra, más magyar jogszabályok azonban igen . Például az elektronikus kereskedelemről szóló törvény. Ez utóbbi alapján a honlap egyértelműen Magyarországra irányuló szolgáltatásnak minősül, vagyis kiterjed rá a magyar jog.
A honlap készítői is valószínűleg magyar állampolgárok, vagyis rájuk is vonatkoznak a hazai törvények: teljes körű polgári és büntetőjogi felelősséggel tartoznak az általuk közzétett írásokért.
A szélsőjobboldali honlapok közül néhány hónapja kétségkívül a Kurucinfó a legismertebb. Kinek az érdeke az ellene való fellépés? Azokat a radikális jobboldali politikusokat, újságírókat vajon nem zavarja, hogy szemléznek írásaikból, idézik gondolataikat? Nem zavarja őket a szövegkörnyezet?
Mielőtt véleményt formálnánk, érdemes egy kicsit áttekinteni a portál tartalmát. E cikk írásakor az aktuális vezércikk címe a következő: „Két éve árulták el Erdély autonómiáját Orbánék - felidézzük hazug ígéreteiket„.
Alatta pedig még három kiemelt cikk található: „Talmudi gyűlölet: a szocionisták leszavazták Kaszás Attila díszpolgárságát”; „A kajmán Koltai röhög a gazdanépen - átverés volt az Álmos-nővér”; „Gyurcsány az ügyészségen - most még hazaengedték” .
Jellemző, hogy egy objektív, „szimplán” informatív címet sem találunk. Mindegyik hemzseg a minősítésektől. Az általános és legalapvetőbb sajtóelvárás („A hír szent, a vélemény szabad”) folyamatosan sérül. Itt a vélemény a szent, a hírek pedig rendre ideológiailag manipulálva kerülnek a nagyközönség elé. A kommunista sajtógyakorlatból ismert „vörös farkat” nem csak odaragasztják mindenhez, hanem sokszor maga a cikk egésze egy nagy, vörös farok. Amúgy a szellemi-retorikai rendszer végig teljesen koherens. Mindent a szánkba is rágnak szépen: kiket kell gyűlölnünk, s miért. A miértekre mindig ugyanaz a válasz. Inkább az lehet az érdekes, hogy kiket nem kell gyűlölnünk, sőt kit szabad szeretnünk: ott már elég rövid a lista. Azt hiszem, Budaházy Györgyöt, a Jobbikot és Kurucinfó szerkesztőit szabad szeretni.
Többek között ilyen főrovatok találhatók a Kurucinfón: Antimagyarizmus, Budaházy György, Cigánybűnözés, Elcsatolt részek, Elhallgatott hírek, Forradalom, Rendőrbűnözés, Zsidóbűnözés.
A „Zsidóbűnözés” rovat cikkeinek címei: „Így lopnak meg minket: 90 millió közpénzt játszottak át Verebes fiának”; „Popkorni napi kamukausztozása - tovább krákognak a zsidók”; „Szadista, magyarokat kínzó ávóssal egyezkedik az MSZP és a Fidesz”; „A Pázmány dékáni titkárának tökös véleménye a zsidókérdésről”; „Így gondozd a zsidódat”
Az Elhallgatott Hírek rovatból kiderül, hogy Balczó András, olimpiai bajnok öttusázó szerint Magyarország zsidó hódoltsági terület. "Ez köztudott, olyan evidens, mintha azt mondanám, ma péntek vagy szerda van" - jelentette ki Balczó, nyilván egy csütörtöki napon. Majd hozzátette: hazánkban demokratikus alapon működő fasizmus van. Hát körülbelül ilyen egy kurucos hír, amit elhallgat a magyar „cionista” média.
Más rovatban is találhatunk ízléstelen(ül beszédes) címeket. („Lazítás: nézegessünk auschwitzi hangulatfotókat!”; „Keresztény prostik szórakoztatták a zsidókat a "halál"táborokban”; „Fegyverkezik az ÁVH: (egyelőre) 160 millióból készülnek a magyarok ellen”
Ma ízléstelenség, holnap erőszak. A Meleg Büszkeség Napján rendezett felvonulások kapcsán anno felhívták olvasóik figyelmét, hogy a mellékutcákban „köcsögverésre” nyílik lehetőség. Ezt sokan buzdításként értelmezték, s több brutális cselekményre is sor került.
Mániákus leleplezők: Schmidt Máriát és Csurka Istvánt is elítélik. Utóbbit ügynöknek tartják, aki belülről bomlasztja a nemzeti radikalizmust. A kormány parlamenti ellenzékét is rendszeresen bírálják: egy részüket „zsidóbérencnek” tartják, egy részükkel pedig az a bajuk, hogy nem elég radikálisak.
Világképük egyszerű. Minden rossz mögött a zsidók, cionisták, a kommunisták, a marxisták, a baloldaliak, a liberálisok, a homoszexuálisok, és az ő kiszolgálóik állnak. Ezt a honlapot olvasva egy sajátos világba csöppenünk: Egy kirabolt, szenvedő, rabszolga országot látunk, ahol nincs demokrácia: egy népnyúzó kisebbség uralkodik, kiknek minden törekvése mögött maga a Gonosz áll. Közelebbről persze a zsidók, meg a Világbank. Mindenki összeesküszik mindenkivel a magyarság ellen. Tizenhét éve ugyanaz a nóta. Bár a 30-as években sem jutott nagyon más elődeik eszébe.
"A zsidótartás csak akkor gazdaságos, ha szappan illetve lámpaernyőgyártással szeretnénk foglalkozni a közeljövőben." Ilyen szintű szövegekkel próbálnak „visszavágni” a gyűlölt magyar íróknak. A magyar irodalmat és magyar nyelvet (mely feltételezhetően az anyanyelvük) felfogni már kevésbé voltak képesek. Esterházy Péter és Petri György munkásságát egyenlőnek tartják a magyargyalázással. Nem tudni, pontosan, mi az a magyargyalázás, de az biztosnak tűnik, hogy szerintük azt csak nem magyarok követhetik el. S az első számú „nem magyar”, az nyilván a zsidó. Következésképp a zsidók sem részei a magyar nemzetnek. Bla-bla-bla.
A szerkesztők az impresszumban is próbálnak viccelődni. Például: „PR-manager: Jaross Andor; Logisztika, szállítmányozás: Endre László”. Nem tudom mit szól ahhoz Rákay Fülöp, hogy a honlapon mint „kommunikációs igazgató” szerepel. A valódi szerkesztők rejtőzködnek. Rejtély: ezt hogy tudják összeegyeztetni saját harcos, hősiesen bátor szerepfelfogásukkal.
