Alexa Noémi ismertetése szerint az indexet évente jelentetik meg, idén 180 országot vizsgáltak. A fő következtetésük az, hogy továbbra is komoly összefüggés van a szegénység és a korrupció között.
Az összesített index 14 szempont alapján 0-tól 10-ig terjedő skálán osztályozza az országokat. Az alacsony pontszám jelentős, míg a magas csekély mértékű korrupcióra utal.
A lista élén változásnak lehetünk tanúi, Dánia 9,4 ponttal felzárkózott az örök első Finnország és új-Zéland mellé. Továbbra is a 9 pont felett teljesítő észak-európai országok, Dánia, Finnország, Izland és Svédország a legtisztábbak kontinensünkön. Fehéroroszország újra Európa sereghajtójaként végzett, de Oroszország, Ukrajna, Moldova és Albánia pontszámai is 3 pont alattiak.
A legkorruptabb 3 pontot sem elérő országok 40 százaléka a Világbank besorolása szerint alacsony jövedelmű. A korrupció globális rekorderei 1,4-1,4 ponttal Mianmar, illetve Szomália. Ezeknél alig ért el magasabb pontszámot Afganisztán, Irak és Szudán.
Magyarország a 40 európai ország közül a 16. helyen áll, korrupciós helyzete az utóbbi években érdemben nem változott. A legtöbb nyugat-európai ország megelőzi hazánkat Olaszország és Görögország kivételével. Két régióbeli, az unióhoz velünk együtt csatlakozott ország - Észtország és Szlovénia - tisztább nálunk.
Alexa Noémi elmondta, hogy decemberben jelenik majd meg a TI nemzeti integrációs tanulmánya, amelynek eddig elkészült anyagai alapján elmondható, hogy a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzések terén azonosított szabályozási és gyakorlati problémák jelentik a korrupció melegágyát Magyarországon. A TI felháborítónak tartja, hogy a pártok máig nem tudtak megegyezni a pártfinanszírozás rendezéséről. Az ügyvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupció gátolja a gazdasági versenyképességet, aláássa a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat és növeli a társadalmi esélyegyenlőtlenségeket.
