A világ legkorábbi, ismert rizsfarmerei által gondozott, kőkorszaki rizsföldeket találtak egy kínai mocsárban - jelentették be kutatók. A felfedezés azt mutatja, hogy a rizstermesztés mintegy 7700 évvel ezelőtt megkezdődött Kína keleti részén, a part menti lápokban - mutatta egy új kutatás. A prehisztorikus rizstermesztés - többek között a tűz- és áradáskontroll - bizonyítékát találta meg Cseng Cung kutató, és csapata.

A csapat kutatása - mely új fényt vethet a fontos átmenetre a vadászó-gyűjtögetőktől a farmerekig - Kuahucsiao lelőhelyre összpontosult Csöcsiang provinciában. A kutatás egy korábbi ásatást követett a lelőhelyen, mely egy olyan kőkorszaki közösséget fedett fel, amely cölöpökre épült, fából készült lakóhelyeken élt a lápos területen.

Egy 8000 éves, fatörzsből vájt kenu, vadrizzsel, mint kötőanyaggal készült edények, fa és bambuszeszközök, kutyák és disznók csontjai is előkerültek. Cung csapata kielemezte az ősi mocsári üledékeket, rizsföldek jelei után kutatva. Kiderült, hogy a területet szándékosan a rizstermesztésnek megfelelően készítették elő.

Tűzzel tisztították meg a területet a cserjéktől, míg az áradás megakadályozására tett intézkedések segítettek a kissé sós víz visszatartásában, hogy az ne öntse el a mezőket - sugallja a kutatás. Kuahucsiao már körülbelül 7550 évvel ezelőttig rizstermesztést tett lehetővé, amíg az emelkedő tengerszintek hirtelen el nem öntötték a régiót.

"A rizs nem szereti a sós vizet" - mondja a kutató megjegyezve, hogy a tengerszintek akkor a klíma melegedése miatt emelkedtek. "Úgy hisszük, hogy a tengerszintet szabályozták, egyébiránt megfigyelhető lenne a sós víz fokozatos emelkedésének hatása" - mondja Cung. A vizet talán apró, földgátakkal - töltésekkel - tarthatták vissza. A csapat a rizsföldeken megnövekedett mennyiségű állati és emberi trágyát is talált. A kutatók szerint nehéz biztosra mondani, hogy a trágyát szándékosan alkalmazták-e, vagy az természetes módon mosódott a földekre.

A lápban talált rizstöredékek vad hajtásokhoz tartoztak. A szokatlanul nagy rizspollen-szemek felfedezése vizsont, a háziasított variációk kezdetét jelezheti. Más, nemrégiben lezajlott kutatások szerint, Kínában az első teljesen háziasított rizs körülbelül 6000 évvel ezelőtt jelent meg. Dorian Fuller, londoni kutató szerint, "a rizs, mind háziasított termény evolúciója egy igen hosszú, elnyújtott folyamat volt, mely akár egy milleniumot is felölelhetett". Kuahucsiao lakói "takarmányozó-földművelők" lehettek. "A rizs kultiváció nem az egyetlen tevékenység volt, melyet végeztek, és talán nem is a fő tevékenység" - teszi hozzá.

"Azon emberek, akik egyéb források széles tárházát - többek között tengeri makkokat és diókat - használták, elkezdték átalakítani a lápos környezetet, ahol a rizs vadon nőtt" - mondja Fuller. Az új vizsgálat, Fuller szerint a legkorábbi bizonyítékát nyújtja a rizsföldeknek, bár egyéb, kevésbé szilárd bizonyítékok Kína egyéb területeire helyezik a rizstermesztést körülbelül ugyanazon időszakot érintve. A Jangce-folyó középső szakasza mentén lévő, kőkorszaki lelőhelyekről származó, vad rizsszemek Kr.e. 6000-re tehetőek. Fuller szerint az emberek már ennél korábban használtak rizst.

A kutató magyarázata szerint, a rizstermesztés valószínűleg egymástól függetlenül fejlődött ki Ázsia különböző területein, mint például Indiában, a Gangesz mentén. "A modern rizs genetikájából ma már tisztán látszik, hogy annak több eredete is volt a Kína déli és India északi, valamint keleti részén elterülő vad génkészletekből" - mondja Fuller.

Gray Crawford torontói antropológus szerint, az új vizsgálat "fontos adalék ahhoz, hogy megismerhessük a mezőgazdaság eredeteit Kelet-Ázsia rizsrégióiban. A vizsgálat lenyűgöző interpretációt ad arról, hogy rizstermesztés a némileg sós, part menti láposokban is végbement, melyek rendszeres időközönként víz alá kerültek". Azt egyelőre nehéz megállapítani az ott talált rizsszemekből, hogy a növények vadon nőttek-e, vagy termesztették őket - teszi hozzá - , ám "messze kívül esnek azon a feltételezett geográfiai tartományon, mely akkoriban a rizsre jellemző volt".

A kutatócsapat állítása szerint, Kuahucsiao lakosainak elmozdulását a rizstermesztés felé valószínűleg a melegebb, nedvesebb időjárási feltételek beállása ösztönözte, melyek megfeleltek a gabonanövény növekedésének.