Sok kicsi, sokra megy, de úgy tűnik már nem kell a legkisebb. A Magyar Nemzeti Bank 2008. március 1-jén bevonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket. Márciusig mindenkinek lehetősége lesz arra, hogy a nála lévő érméket vásárlásai során felhasználja, vagy jótékony célra elajándékozza.

Rég volt már az a 1325-ös év, amikor Károly Róbert firenzei mintára veretett magyar aranyforintját először használták fel. A mai forintunkat a II. világháború után vezették be, és használjuk azóta is. Hogy éppen hogyan néz ki, ki van rajta vagy milyen címletek vannak belőle azaz idők során többször változott. Talán egy dolog volt mindig állandó, hogy a legtöbb embernek sosem elég belőle.

Igaz, az 1 és 2 forintos érmékkel, nem is sokra jutnánk, de ahogy a mondás is tartja, ki a kicsit nem becsüli…

Voltak idők, még sokan emlékeznek rá, amikor egy forint jelentette a napi betevőt egy átlagos családnak. Akkor még létezett a fillér, ami a forintnál kisebb egységet jelentette. A fillérek azóta elúsztak, kivonták őket a forgalomból, és a legkisebb egység szerepe a 1 forintosra hárult. Már lassan történelemnek fog számítani, mikor még 1 forint 20 fillér elég volt egy gombóc fagylaltra, vagy egy tábla csokira. Ma már, ha csak 100 forint van a zsebünkben, inkább ki se menjünk az utcára, mert messzire nem jutnánk belőle.



Tele vagyunk kérdésekkel, és az odáig rendben van, hogy nem lesz 1 és 2 forintosunk. A kereskedők címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni egy-egy érméből fizetéskor. A posta és a kereskedelmi bankok címletenként 100 darab érmét díjmentesen váltanak be. Majd utána kezelési költséget számolnak fel?

Jövő év február 29. után nem lehet majd ezekkel az érmékkel fizetni, így a kereskedőknek a készpénzes fizetéseknél az egyes tételeket nem, csak a számla végösszegét kerekíteniük kell. De merre? Ahogy tanultuk? „Ha az első elhagyandó számjegy 5-nél nagyobb, vagy 5 és utána nullától eltérő számjegy áll, akkor a meghagyott utolsó számjegyet 1 egységgel megnöveljük.” – valahogy így hangzott az általános iskolába a tanító nénik szájából a kerekítés szabályairól a tudnivalók.

Hogy a kerekítés von-e majd áremelést maga után, erre a válasz valószínűleg igen lesz. Szakértők szerint a kerekítés nehezen becsülhető egyszeri inflációs hatása 0, 2 százalék közelében lehet, egytized ide vagy oda. Mekkora haszon lesz ez a kereskedőknek? Vagy épp a Nemzeti Banknak?

Az elemzések azt mutatják, hogy az 1 és 2 forintos aprópénzeket az emberek hosszabb idő óta egyre kevésbé használják, a pénztárcában csak a helyet foglalja, hiszen számottevő vásárlóértéke nincs.

A gyártott érmék nagy része elkallódik, elvész, így aktívan nem vesz részt a készpénzforgalomban. Ezen túlmenően a fémek világpiaci ára az utóbbi években magas szintre emelkedett, ezért az érmék gyártatása jelentős többlet ráfordítást okoz a közpénzből gazdálkodó Magyar Nemzeti Bank, s így az egész ország számára.

Szerettük volna megkérdezni a Magyar Postát és a Nemzeti Bankot is, de a válaszadást megtagadták, arra hivatkozva, hogy október 1-jén tartanak a témában sajtótájékoztatót. Addig nekünk maradnak a kérdések és azért halmozzuk csak azt az 1 forintos tornyot, hiszen ha 1 milliárdnyit összegyűjtünk, akkor már nem is lesz az annyira apró. A filléres emlékeink meg úgyis megmaradnak a pici érmékről.