A lakiteleki találkozó huszadik évfordulóján emlékezünk és emlékeztetünk, de nem ünnepelünk, mert nincs mit ünnepelni - mondta Lezsák Sándor, akinek a háza udvarán felállított sátorban 1987. szeptember 27-én 180 értelmiségi elfogadta azt a nyilatkozatot, mely az Magyar Demokrata Fórum megalapítását is jelentette.

Az MDF alapítója emlékeztetett arra, hogy a Lakiteleki Nyilatkozat, amelynek végső szövegezése a találkozó szervezőinek munkája, a helyszínen csiszolódott, majd a jelenlévők nagy többséggel elfogadták.

A nyilatkozat minden mondata ma is időszerű. És nem azért, mert általános nemzetpolitikai, gazdasági, társadalompolitikai igazságokat fogalmaz meg, hanem azért, mert azt éljük meg ma is, hogy a nemzet önismerete megdöbbentően hiányos, népmozgalmi erejében megroppant, erkölcsében, önbizalmában és tartásában megrendült, és azt, hogy összeomlással fenyegető gazdasági válságnak nézünk elébe - fogalmazott Lezsák Sándor.

A politikus a veszélytudat hiányának nevezte, hogy a magyar etnikumot továbbra is széttagoltság sújtja, hogy nincs közösen vállalható jövőképe az országnak, a nemzetnek. Véleménye szerint az ország tele van helyi és országos konfliktusokkal, a családok és az ország eladósodása megsokszorozódott. Szinte beleborzong az ember, ha végiggondolja, hogy mindez milyen drámai következményeket hordoz - tette hozzá.

Az MDF alapítója emlékeztetett arra, hogy a lakiteleki sátorban olyan emberek ültek együtt, akik felismerték, hogy drámai változások előtt van az ország, és el tudták fogadni a nyilatkozatot, meg tudták tenni azokat az első közös lépéseket, amit ma a rendszerváltoztató folyamat kezdetének nevezünk.

Ha a világpolitikai történéseket nézem, 1987-1988 kegyelmi állapot volt, kivételes történelmi lehetőség, hiszen a világpolitikai erőtér átrendeződése miatt a nagyhatalmak el voltak foglalva egymással, de 89-ben már érezhető volt, hogy a kelet-közép európai változásokat alárendelték a nagypolitika taktikai, gazdasági küzdelmeinek - mondta a politikus.

Lezsák Sándor szerint Nyugat-Európa vezető politikusai nem érzékelték, hogy tulajdonképpen mi is történt és mi is történik Magyarországon.

Erre az egyik legjobb példa, hogy a kormányalakításra készülő Antall Józsefet 1990-ben Kohl német kancellár még arra próbálta rábeszélni, hogy Horn Gyulát nevezze ki külügyminiszternek - idézte fel az Antall-kormány megalakulása előtti egyik jellemző epizódot az MDF alapítója.

Lezsák Sándor véleménye szerint a rendszerváltó politikai erőket kijátszották egymás ellen. Mint mondta, a mára politikai hidegháborúvá fokozódott megosztottság gyökerei is erre az időre nyúlnak vissza. A politikus a jövő kirablásának nevezte azt, ami ma történik. Szavai szerint nem lehet mindent piacosítani, mert akik az állam erejét gyöngítik, azok kiszolgáltatják az országot a bizonytalanságnak, torzítják a nemzet közösen vállalható jövőképét.

A politikus felidézte, hogy az MDF-nek volt valódi rendszerváltó programja, és elkészült annak megvalósíthatósági tanulmánya is, de csak a töredékét sikerült megvalósítania, mert nem kapott kétharmados többséget a választóktól.

Az Országgyűlés alelnöke reményét fejezte ki, hogy "a politikai és gazdasági válság megoldására elkészült nemzeti program a mielőbbi választások után" megvalósulhat, és a most együvé szerveződő, a pártérdekeket a nemzet jövőjének alárendelni képes "új többség" ki fogja vezetni az országot drámai helyzetéből.

A jelenlegi kormány minden erkölcsi alapját elveszítette, ténykedése nem a nemzet felemelkedését szolgálja - zárta nyilatkozatát Lezsák Sándor.