"A rendszerváltás után az ország stratégiai vereséget szenvedett. Ma rosszabb a helyzet, mint húsz esztendővel ezelőtt" - mondta a politikus az 1987. szeptember 27-én, 180 értelmiségi részvételével megtartott lakiteleki találkozó huszadik évfordulóján megtartott emlékülésen.
Mint mondta, 1987-1990 között megvolt az esély arra, hogy a nemzet érdekeinek megfelelő berendezkedés alakuljon ki Magyarországon, megvolt a remény arra, hogy Magyarország újjászülessen, hogy megszabaduljon az előző rendszer örökségétől.
"Sajnálom az elvesztegetett lehetőségeket" - mondta. Úgy vélte, a nemzeti kisebbrendűségi érzés erősebb volt bennünk, mint a felkészültség és a tettrekészség.
Mint mondta, az 1989-90-ben rossz alku során létrehozott intézményrendszer ma már kárára van az országnak, "őrzi azok pozícióját, akik ezt az országot kisajátították". Ha ezen tudunk változni, akkor ez a felemelkedés esélyét is magával hozza - tette hozzá Pozsgay Imre.
Fritz Tamás politológus szintén úgy vélte, a rendszerváltás idején rossz alkuk születtek, s az ezek eredményeképpen létrehozott demokratikus berendezkedés mára válságba jutott. Az utóbbi négy-öt évben rendkívüli helyzetet - vis maior - alakult ki Magyarországon a Gyurcsány-kormány tevékenységének eredményeképpen - közölte.
A rendkívüli helyzetnek szerint négy jellemzője van. Egyrészt, a 2006-os választási kampányban a szocialisták a szabad választás intézményét "rombolták szét hazugságaikkal", ezért a jelenlegi kormány és az Országgyűlés illegitim.
A válság másik jele - mondta -, hogy Magyarországon kormányzás helyett kommunikáció van. A politológus szerint a válságot mutatja az is, hogy az elmúlt évtizedek erkölcsi normái - amelyek a nyugati demokráciákban élnek - nálunk nem léteznek. Példaként azt említette: megszűnt az az alapvető követelmény, hogy a politikusok felelősséget vállaljanak tetteikért. Fritz Tamás szerint a válság jele az is, hogy a kormány nem védi a magyar nemzeti érdekeket, látványosan elfordul a határon túli magyaroktól.
A politológus álláspontja szerint a vis maior helyzetre csak rendkívüli módon lehet reagálni, így például az "illegitim Országgyűlésben nem érdemes az ellenzéki parlamenti mandátumhoz ragaszkodni", hiszen ez a jelenlegi, elfogadhatatlan állapot fenntartását jelenti.
Kelemen András, a Fidesz országgyűlési képviselője a tavaly őszi Kossuth téren események kapcsán azt mondta: ekkor sem sikerült megteremteni a nemzet egységét. Úgy vélte, az árok nem léphető át azok között, akik építeni akarják az országot, és azok között, akiknek esze ágában sincs ezt tenni.
Mint mondta, feladatuk meghatározni a nemzetmentés lépéseit, amelyek között egyebek mellett a nemzet fogyását, a középréteg megerősítését, a szegénypolitika megalkotását, a vidék megtartó erejének növelését valamint a bevándorlási folyamat kézben tartását említette. Feladat az is, hogy szembeszálljunk azzal, hogy a kormány megszegje a társadalommal kötött szerződést - mondta.
Morvai Krisztina, a Civil Jogász Bizottság társelnöke úgy vélte, a kormány démonizálta az emberi jogokat a tavaly őszi események után.
Közölte: tavaly szeptember 17-én a Kossuth téren az emberek megpróbáltak élni állampolgári jogukkal. Álláspontja szerint semmi baj nincs azzal, hogy valaki a parlament falain kívül politizáljon. Mint mondta, az embereknek kötelessége volt, hogy felemeljék a szavukat a hazugság ellen, amit a kormány veszélyesnek állított be.
A Magyar Televíziót megtámadó kis csoportot a kormány összemosta a kritikus hangot megütő emberekkel. "Ez egy nagyon aljas folyamat volt" - jelentette ki Morvai Krisztina, aki felszólása végén vastapsot kapott.
Szűrös Mátyás, a volt állampárt politikusa, ideiglenes köztársasági elnök, későbbi szocialista képviselő is megjelent a húsz éves évfordulón.
