Rostocki népességkutatók ugyanis hosszú vizsgálatok után arra a következtetésre jutottak, hogy az elkövetkező időszakban - legalábbis a fejlettebb országokban - évtizedenként átlagosan két-három évvel nőhet a várható életkor.
A demográfiai kutatásokkal is foglalkozó Max Planck Intézet és a rostocki egyetem közös tanulmánya egyebek között hangsúlyozza: az örökölt gének csak mintegy 25 százalékban határozzák meg, hogy meddig is élünk. Ami a fennmaradó 75 százalékot illeti, hatalmas szerepe van a táplálkozásnak, azután a szociális és a pénzügyi helyzetnek, a képzettségnek, valamint általánosságban az életvitelnek.
Ami egyébként a táplálkozást illeti, a kutatók ismét figyelmeztettek: az ember életkorát közvetve már az is befolyásolhatja, hogy terhessége alatt az édesanya miként étkezik. Sok időskori betegség - például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség - már az élet legkorábbi szakaszában megnyilvánuló káros hatásokra vezethető vissza.
Önmagában azonban egyetlen tényezőt sem szabad "fetisizálni" - mutattak rá a kutatók. Természetesen - fűzték hozzá - sokat számít, ha valaki 70 éves korában felhagy a dohányzással. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni például arról, hogy a világ eddigi legidősebb embere, a francia Jeanne Calment több mint 122 évig élt, noha 119 éves koráig dohányzott, az utolsó születésnapjáig is sok csokoládét evett, s minden nap portói bort ivott.
A jelentés meglehetősen derülátó képet rajzol arról, hogy a fejlett ipari országokban az emberek a jövőben egyre egészségesebbek lesznek. A különböző fertőzéses betegségek a különböző antibiotikumoknak és oltóanyagoknak köszönhetően mind inkább visszaszorulnak, mint ahogy a higiénia és a táplálkozás is pozitív irányban hat. Ami pedig a legfőbb halálokot jelentő, krónikus betegségeket, a rákot, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedéseket illeti, ezen a téren is javulás várható, mindenekelőtt a megelőzésnek, a korai felismerésnek és a korábbinál hatékonyabb kezelési módszereknek köszönhetően.
A tanulmány hasonlóan optimistán foglal állást a várható, száz év feletti élet minőségével is. Azt sugallja ugyanis, hogy az "öregedés" nem jár majd együtt az ápolásra szorulók számának megnövekedésével. A kutatók szerint - egy kis odafigyeléssel és napi egy pohár portói borral - unokáink és dédunokáink nálunk mindenképp boldogabb öregek lesznek.
