A 225 oldalas kiadvány nyolc fejezetben ismerteti az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra, a bűnözés, a civil társadalom, a lakáshelyzet és az infrastruktúra ezredforduló utáni főbb adatait.
A 2006. évi születéskor várható élettartam az eddig mért legmagasabb érték: férfiaknál 69, a nőknél 77 év. Jelenleg a születéskor várható élettartam a férfiaknál 4,5, a nőknél 3,5 évvel több mint 1993-ban volt. A különbségek csökkenése ellenére továbbra is számottevő az eltérés a férfiak és a nők mortalitásában.
A főbb halálokok összetételében és sorrendjében nem történtek lényeges változások az elmúlt másfél évtizedben. Az összes halálozás fele a keringési, negyede a daganatos megbetegedésekből adódik. Minden 14. haláleset erőszakos halálok következménye.
A nők a férfiakénál hosszabb várható élettartama, hosszabb egészséges és ugyanakkor hosszabb betegségben eltöltött időből tevődik össze. A betegségben eltöltött élettartam nőkre vonatkozó értékei 50–60 százalékkal haladják meg a férfiakét, azaz a nőkre általában másfélszer több beteg életév vár.
A lakosság 14 százaléka véli úgy: orvosi ellátásra lett volna szüksége az előző 12 hónapban, mégsem vette igénybe azt, leggyakrabban abban bízva, hogy a probléma magától megoldódik. Második helyen az időhiányt, azt követően az anyagi okokat jelölték meg.
A fiatalkorú népesség egészségi állapota a környezeti ártalmakkal, életmóddal kapcsolatos tényezők egészségkárosító hatásával összefüggésben évek óta folyamatosan romlik.
A 18 évesnél idősebb lakosság körében az 1999 és 2005 közötti időszakban első helyen szerepelt a magasvérnyomás-betegség, 1,9 millió esettel, ezt követte az ehhez társuló szívbetegség, 700 ezer esettel, majd a cukorbetegség és a különféle csigolyabántalmak.
Tavaly december végén 180 kórházban csaknem 80 ezer ágy működött, 4 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. A közforgalmú gyógyszertárak forgalma 2006-ban 600 milliárd forint volt, ami 10 százalékkal több mint az előző évben. 2005-ben Magyarország a bruttó hazai termék 8,5 százalékát fordította egészségügyre.
A szociális ellátások körében a KSH-kiadvány rögzíti: év elején az öregségi nyugdíjasok száma 1 millió 676 ezer volt, havi átlagos ellátásuk 78.577 forint. A nyugdíjkorhatár feletti rokkantnyugdíjasok száma 350 ezer.
Az öregséggel összefüggésben nyújtott szociális ellátások teszik ki az összes társadalmi juttatás legnagyobb arányát az egész Európai Unióban, Írország kivételével. Magyarországon a GDP 7,4 százalék volt 2004-ben.
1990-ben még 4,5 millió táppénzes esetet regisztráltak, 2006-ban már csak 1,2 milliót.
A nyugdíjkorhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma 452 ezer. A KSH adatai szerint tehát összesen több mint 800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon.
A civilszféra támogatása a KSH adatai szerint 2000 és 2005 között mintegy másfélszeresére növekedett. A csaknem 345 milliárdos állami hozzájárulás több mint felét a közhasznú társaságok és közalapítványok kapták, holott ez a két típus a nonprofit szektornak csupán 6 százalékát adja.
A civil szféra bevételének 7 százaléka származik pályázati forrásokból.
A bűnügyi helyzet kapcsán a KSH kiadványa rögzíti: az ismertté vált bűncselekmények száma az ezredforduló első éveiben 450, illetve 465 ezer, azt követően ennél alacsonyabb volt, s az utóbbi két évben újra növekedni kezdett.
A szabadságvesztés büntetések aránya az elmúlt években csökkent. A leggyakoribb szankció a pénzbüntetés: tízből négy esetben ezt alkalmazták.
Az elmúlt másfél évtizedben kiteljesedett az iskolarendszerű oktatás: 1990 és 2006 között a középfokú oktatásban résztvevő 16 évesek aránya 80-ról 94 százalékra növekedett. A 20 éveseknél a nappali képzésben résztvevők aránya 14-ről 50 százalékra nőtt.
Évről évre növekszik a felsőoktatási képzésben töltött várható időtartam. Míg 1993-ban az utolsó évesek 98 százaléka szerzett oklevelet a tanév végén, 2006-ra ez az arány 59 százalékra csökkent.
Nemzetközi összehasonlításában Magyarországon feltűnően alacsony a műszaki, valamint a természettudományos és a számítástechnikai végzettségűek aránya, ezzel szemben kiugróan magas a pedagógusok, és magas a társadalomtudományi, üzleti és jogi végzettségű diplomások száma.
A kultúrával kapcsolatos KSH-adatok szerint a könyvkiadásban a művek szélesedő választékával párhuzamosan a példányszámok fokozatos csökkenése a jellemző. A hazai könyvpiac egyre erősebb koncentrációját mutatja, hogy 2006-ban 14 kiadó tette ki az összforgalom csaknem 60 százalékát.
A lakosság szabadidejének több mint kétharmadát tömegkommunikációs eszközök kötik le, különösen a televíziózás vált meghatározóvá. A közszolgálati műsorok adásidejében továbbra is a szórakoztató programok alkotják az adásidő egynegyedét, folyamatosan emelkedik a hírek, információ-szolgáltatások aránya. A kereskedelmi csatornák műsoridejének csaknem felét művészeti, kulturális, szórakoztató programok adják, további egynegyede hírekkel, aktuálpolitikával kapcsolatos, az adásidő jelentős része, mintegy 20 százaléka pedig reklám.
A médiapiacra a könyvkiadáshoz hasonlóan erősödő koncentráció jellemző. A három legnagyobb példányszámú napilap, a Metro, a Blikk és a Népszabadság képviseli az összes országos terjesztésű napilap 70 százalékát.
A lakáspiacon a korábbi éveknél alacsonyabb áremelkedés tapasztalható. 2003 óta az átlagos lakásár 9,3-ról 10,3 millió forintra nőtt.
