Az Ahtisaari-terv az eddigi legjobb javaslat, ha azonban az ENSZ BT ezt nem fogadja el - és úgy tűnik, hogy ez így lesz -, akkor a koszovói kérdés előbb-utóbb európai probléma lesz, és az Európai Uniónak kell majd döntenie - mondta a szlovén házelnök.
France Cukjati hangsúlyozta: az EU-nak intenzív megbeszéléseket kell folytatnia Belgráddal és Pristinával, de a megoldásban a szomszédos államoknak, így Magyarországnak is részt kell vennie. A szerb kormány most sokkal inkább nyitott a tárgyalásokra, mint korábban - tette hozzá.
A szlovén házelnök ugyanakkor kiemelte: ha a többségi nemzet nem tud megfelelő életkörülményeket biztosítani a kisebbségnek, akkor a szerbeknek nincs joguk megakadályozni, hogy az albán kisebbség szabadon döntsön a sorsáról.
Az MTI azon kérdésére, hogy Koszovó függetlenné válása destabilizálhatja-e a régiót, France Cukjati elmondta: szerinte ez nem destabilizálja majd a térséget, ha megtalálják az önállóság és az együttműködés megfelelő formáját.
A távirati irodának múlt héten nyilatkozó albán, szerb és vajdasági házelnök is azt hangsúlyozta: ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hoz döntést Koszovó jövőjéről, az Európai Uniónak kellene rendeznie a kérdést.
Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió azt a tervet támogatja, amely Martti Ahtisaari volt finn elnök elképzelésén alapul: egy EU által ellenőrzött, független Koszovó, a szerb kisebbségnek nyújtott széles körű autonómiával.
Miközben az összekötő csoport a Balkán békéje érdekében mielőbbi megegyezést sürget, Szerbia arra figyelmeztet, hogy beláthatatlan következményekkel járna, ha Koszovó a december 10-i határidő lejárta után egyoldalúan kikiáltaná függetlenségét, és azt a nyugati országok elismernék.
Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból.
A 2,1 milliós Koszovóban ma már legfeljebb 80 ezer szerb él.
