Az előző esti, hivatalos szoboravatáson megjelent maga az "érintett", a 76 esztendős Kohl is, aki 1982 és 1998 között, összesen tizenhat éven keresztül volt Németország kancellárja, s aki történelmi érdemeket szerzett a kelet-nyugati enyhülés előmozdításában, a német és az európai egység megvalósításában.
A volt kancellár - aki a közelmúltban súlyos térdműtéten esett át - meglehetős meghatódottsággal kommentálta a róla készített szobor leleplezését. Rövid nyilatkozatában egyebek között azt hangsúlyozta: tudja, hogy a tényleges egység megvalósítása érdekében még rendkívül sokat kell tenni, mindazonáltal büszke az eddig elért eredményekre. A tekintélyes konzervatív politikus a fiatalok figyelmébe ajánlotta a múlt jobb megismerésének szükségességét, utalva arra, hogy a jövő megalapozása a múlt ismerete nélkül elképzelhetetlen.
Az Axel Springer kiadó a szoborral Kohlnak a német egység megvalósításában szerzett, rendkívüli érdemei előtt kívánt tisztelegni. Mathias Döpfner kiadói elnök szavai szerint a bronz mellszobor egyfajta politikai jelkép, a hála és a tisztelet kifejezése Helmuth Kohl életműve előtt.
A szobor a neves francia művész, Serge Mangin alkotása. A szobrász az elmúlt években hasonló mellszobrokat készített egyebek között a közelmúltban elhunyt Luciano Pavarotti olasz operaénekesről, valamint Henry Miller néhai amerikai íróról.
Kohl mellszobrát egyébként nem sokkal azután leplezték le, hogy az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso ugyancsak életművéért a volt kancellárt Nobel-békedíjra javasolta. A szoboravatáson egyébként a többi között megjelent az egykori "harcostárs", Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter is, aki a közelmúltban a legjobb egészségben ünnepelte 80. születésnapját.
A sors iróniája, hogy miközben Helmut Kohl érdemei elismerésének jelképeként - még ha "csak" egy kiadótól is - bronz mellszobrot kapott, több magas rangú német vezető kifogásolta, hogy tizenhét évvel a német újraegyesülés megvalósulása után Berlinben még mindig nem állították fel az egység és a szabadság emlékművét. Ezt tette szerdai, ünnepi beszédében Norbert Lammert, a Bundestag elnöke is, aki szinte tűrhetetlennek nevezte, hogy Németország történelmének legkiemelkedőbb fejezetére a fővárosban semmi nem emlékeztetett. A parlament elnöke sajátos ultimátumot is adott, utalva arra, hogy legkésőbb az újraegyesülés 25. évfordulójára - mint fogalmazott - állnia kell egy központi emlékműnek.
A parlamentben először 2000-ben hangzott el javaslat egy ilyen emlékmű építésére, akkor azonban több mint száz honatya megtorpedózta azt. Értesülések szerint ebből a szempontból most már a Bundestagban is kedvezőbb szelek fújnak.
