Érthető, hogy idejében meghozták azokat az intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően tisztább lehet a levegő a játékok heteiben. Az esőzések például elmosnák a szmogot, ezért a Mongólia felől szinte menetrendszerűen érkező esőzónák várható időpontjait is számításba vették az olimpia műsorának összeállításakor.
A 2004-es athéni olimpia alatt a görög fővárost és környékét olyan szmog lepte el, hogy a tévések a maratoni futóversenyről nem tudtak jó minőségű felvételeket készíteni. Ez a veszély fennállhat a jövő évi pekingi olimpián is. Egyrészt, mert a fővárostól délre elterülő iparvidékről ide fújja a szél a füstöt és a kormot, másrészt mert a száraz Belső-Kínából és Mongóliából az uralkodó szelekkel rengeteg por is érkezik. Kínában évente 400 ezren halnak meg rossz levegő belégzése okozta betegségekben.
Abban máris megállapodtak, hogy szmogriadó esetén a szabadtéri versenyeket elhalasztják s hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) rendszeresen ellenőrzi, mit tesznek a rendezők a szmogveszély elhárítására. Egy-egy versenyszám esetleges későbbi kezdése azonban súlyos anyagi következményekkel járna: a tévénézők milliárdjai a nagy távolságok miatt eleve kései időpontokban követhetik majd az eseményeket, s a halasztás csökkentené a fontos anyagi támogatást hozó tévéműsorok nézettségét.
A grandiózus rendezvényre és hangsúlyozottan "zöldolimpiára" készülő kínaiak ezért a százmillió lakosú Peking környezetéből 200 szennyező iparvállalatot messzire telepítenek és ez év végétől 60 ezer buszt és taxit is kitiltanak a városból. Ezzel kapcsolatban kísérletképpen egy-egy hétvégére máris megkísérelték a teljes gépjárműforgalom leállítását. A pekingi Időjárást Módosító Hivatal azonban ennél többre készül. Rakétákkal ezüstjodidot juttatnak az esőt igérő felhőkbe, mire azokban megindul a nehezebb páracseppek esőcseppé összeállása, esőzés kezdődik, ami magával ragadja a levegőben lebegő szmog korom- és porszemcséit. (Az eljárást 1946-ban az USA-ban szabadalmaztatták és nálunk is telepítettek - Pécstől délre - ilyen rakétakilövő állomásokat. Ám itt nem a szmogot kívánták megszüntetni, hanem a szőlőket pusztító zivatarfelhőkből akarták az ültetvényektől távolabb kicsapatni a pusztító jégesőket. Nem mindig sikertelenül, de a sokévi használat során készült statisztikák szerint többe került a rakéta, mint a megmentett szőlő. A rendszerváltás után a rakétakilövések megszűntek. Nemcsak nálunk, de az USA-ban sem alkalmazzák ezt a bizonytalan hatású megoldást. A fő baj, hogy nem lehet egykönnyen megállapítani, milyen is a felhő belseje, hová célozzák a vegyi anyagot).
Mivel a belégzett szmog köhögést, krákogást, fulladást, fejfájást és szédülést is okoz, az atléták egészégével foglalkozók szerint ilyen körülmények között nem születhetnek valós eredmények, hiszen olykor csupán ezredmásodpercek, centiméterek döntik el egy-egy érem sorsát.
Az amerikai Nemzeti Időjáráskutató Központ, az NCAR meteorológusa, Dan Breed szerint az esőcsinálás nagyon bizonytalan, a halasztások célravezetőbbek. A pekingi Cinghua Egyetemen vendégtanárként dolgozó Kenneth Rahn szerint viszont érdemesebb figyelni a Mongólia felől elég rendszeresen érkező esőzónákat, és közvetlenül azok utánra időzíteni a szabadtéri versenyeket. "És persze - tette hozzá tréfásan - nem ártana megnyerni az esőcsinálásban is jártas, máig tisztelt mongol sámánok jóindulatát is".
