A módszer segítségével a kísérleti giliszták élettartama 25 százalékkal növekedett, amely az ember esetében mintegy 15 évnek felel meg.
A jelenséget úgy magyarázzák, hogy a glükóz megvonása kezdetben ugyan káros hatást vált ki, nevezetesen megemelkedik a veszélyes szabad gyökök szintje, de ennek következtében később a szervezet tartós védekezési mechanizmusokat épít ki.
A német kutatók első ízben mutatták ki azt is, hogy az antioxidánsok, amelyek bevitelét az utóbbi időben annyira szorgalmazzák, károsak is lehetnek. A szakemberek úgy vélik, hogy ha az antioxidánsok megkötik a veszélyes szabad gyököket, a szervezet nem alakítja ki természetes védelmi mechanizmusait.
Az antioxidánsok az anyagcsere működése és a baktériumok elleni védekezés során (vagy például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, cigarettázás esetén) keletkező szabad gyökök elleni védekezés fő eszközei. A szabad gyökök többek közt azért károsak, mert közrejátszanak a sejtek öregedési folyamataiban, a koszorúér-elmeszesedésben, a szívinfarktusban, a rákos és bőrgyógyászati megbetegedésekben és többféle májbetegségben.
A kutatásról a Cell Metabolism című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.