Többen tanulnak kínai üzleti szaknyelvet, mint régebben?

- Mindig indul egy csoport, és az a jó, hogy közülük mindig többen ki tudnak menni Kínába egy-egy éves tanulmányokat folytatni. Folyamatosan van jelentkezés a csoportra, általában harmadik nyelvként tanulják. Ha emlékszik rá, a Fókuszban volt egy hölgy, aki a pekingi olimpiát reklámozó film magyar arca. Ő épp ide járt, nálunk tanult meg kínaiul. De a nyelv nehézsége miatt egyelőre olyan óriási érdeklődés még nincs a kínainyelv-tanulás iránt. Azaz, nálunk még nem érzékelhető a kínai nyelvet tanuló hallgatók számának növekedése. Amit még ki tudnánk használni, hogy néhány éve már rendszeresen jönnek kínai turisták Magyarországra, tehát a turizmus az a terület, ahol ezt kamatoztatni tudnánk. Ha több lesz a gazdasági kapcsolatunk Kínával, valószínűleg nőni fog a kínai szaknyelvet tanulók száma.

Dr. Hamar Imre, az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének vezetője szerint annak lehetősége, hogy a kínai nyelv elterjed nálunk, teljesen reális: könnyedén megeshet, hogy hamarosan kínai befolyás lesz amerikai helyett. Sőt, feltehetőleg ez sokkal hamarabb megtörténik majd, mint gondolnánk.

Mennyire tartja valószínűnek, hogy amint az amerikai befolyás elterjesztette a világon az angolt, úgy a gazdaságilag rohamosan fejlődő Kína ugyanezt fogja tenni saját nyelvével?

- Ez fog történni; röviden ez a válasz. De azért kifejtem egy kicsit alaposabban is. Pontosabban, nem is ez fog történni, hanem ez történik. Főleg, ha azt nézzük, hogy Amerikában és a nyugati világban hányan tanulnak kínaiul, vagy például Ázsiában: Koreában, Japánban, Amerikában ma már a kínai a leggyakrabban tanult nyelv. Nyugat-Európára is egyre inkább ez a tendencia jellemző: nő az érdeklődés. A tanszéken például tíz évvel ezelőtt tíz hallgató volt, ma pedig százötven. Ez egy jelentős változás, és ezek a számok még tovább emelkednek. Tavaly decemberben alakult meg a Konfuciusz Intézet az ELTE-n. Hivatása, hogy a kínaiak saját nyelvüket és kultúrájukat tanítsák Magyarországon; itt is megfordult már száz-százötven hallgató a fél év során. Most szeptembertől megint indult hat-nyolc tanfolyam, kínai nyelvtanfolyamok anyanyelvű tanárokkal. A kínai kormány maga is igen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kínai nyelvet elterjessze a világban. Tehát mindezt a kínai állam finanszírozza: nagyon sok pénzt és energiát szánnak erre. Így szerintem helyes az a feltételezés, hogy a kínai nyelv el fog terjedni a világon. Hogy mennyire, azt nem lehet pontosan tudni. Nyilvánvalóan vannak bizonyos határok, hiszen a kínai nem olyan egyszerű, mint az angol. De egy bizonyos körben, például azok között, akik a gazdasági szférában mozognak, ez a nyelv sokkal jobban jelen lesz a világban és így Magyarországon is, mint eddig volt.



Mennyi idő kellhet ahhoz, hogy a kínai ilyen mértékben elterjedhessen? Évtizedek?

- Szerintem csupán néhány év. Magyarország esetében persze egy kicsit több idő kell majd, de Nyugat-Európában már elindult ez a folyamat. Nálunk öt-tíz éven belül reális az, hogy sokan fognak beszélni kínaiul.

A kínai befolyás ki fog-e terjedni a gazdaságon és a nyelven kívül az élet egyéb területeire is, például adnak-e majd kínai filmeket a mozik, játszanak-e majd kínai zenét a rádiók?

- Ha arra gondolunk, hogy a kínai kultúrából származó tai chi chuan, a chi kung vagy a feng shui milyen népszerűvé váltak a nyugati kultúrában, ez is igen valószínű. Ez a kulturális közvetítés is tovább folytatódik az elkövetkező években, és nekünk az a közös célunk a Konfuciusz Intézetben, hogy teret nyújtsuk az ilyen fajta közeledéseknek. Úgy vélem, hogy a kínai kultúra többi eleme is beszivárog majd az országba, és lehetősége lesz mindenkinek ezekkel megismerkedni.

Kap elég pénzt az egyetem és általában az oktatási intézmények ön szerint az államtól arra, hogy kínai nyelvet és kultúrát oktathasson? Mennyire érzi a kormány ennek jelentőségét?

- Ez most indult el; vannak már bizonyos kezdeményezések, mint például most van a magyar évad Kínában, mely pont ezt a közeledést segíti elő. Az egyetemeken is sok múlik, hogy mennyit hajlandók erre áldozni. Az állam nem kimondottan erre adja a pénzt, hanem van egy költségvetés, amiből gazdálkodni kell. Az egyetem maga dönti el, hogy akar-e abból a pénzből erre befektetni - fejtette ki Hamar Imre.

Utóbbihoz még néhány adat: A Konfuciusz Intézet berendezésének, infrastruktúrájának kialakításához, a megnyitással kapcsolatos költségekhez és a tevékenység megkezdéséhez a kínai állam 100 ezer USA dollárral, a magyar minisztérium 5 millió forinttal járult hozzá. Ez utóbbi összeg egy részét az intézet tárgyi eszközök (bútorok, számítógépek) formájában kapta meg. A kínai fél az intézet működését projekt alapú finanszírozás keretében támogatja. Az intézet minden évben költségvetés-tervezetet nyújt be a kínai félhez, részletezve a következő évre tervezett projekteket; a kínai fél dönt a tervezet egészének vagy egy részének támogatásáról - olvashatjuk az ELTE Konfuciusz Intézet honlapján (www.btk.elte.hu/kinai/konfuciusz).

Jönnek a kínaiak, már nem lehet őket megállítani; úgyhogy jobb, ha felkészülünk, és elkezdünk kínaiul tanulni. Kezdetnek talán tanuljuk meg a felcímben szereplő mondatot (ami annyit tesz: ’Köszönöm, jól.’).