A huszadik század gazdasági nagyhatalmának nyelve - ami természetesen eredetileg nem az övék volt, brit telepesek hozták az országba, mikor birtokba vették azt -, az angol mára meghódította a világot. Ezt halljuk a moziban, hollywoodi filmeket nézve, a rádióban, a tévében; ezt olvassuk az utcán, az üzletek homlokzatán. Az USA politikai-gazdasági térhódításával annak nyelve is széles körben elterjedt, és mára a legtöbb területen (kereskedelem, közlekedés, tudomány) leginkább az angollal lehet boldogulni. Így a nyelv vezető szerepre tett szert az oktatás területén is: mára az általános és középiskolákban, a felsőoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban is ezt tanulja a legtöbb ember első idegen nyelvként.

Azonban, ha Kína gazdaságilag „kigolyózza” az Egyesült Államokat, várható, hogy az ázsiai állam nyelve is ugyanolyan térhódításba kezd majd, mint annak idején az angol. Már most is egyre több nyelviskolában lehet kínaiul tanulni: némelyik intézmény kifejezetten a Kínával való majdani terjeszkedő gazdasági kapcsolatokra utalva hirdeti tanfolyamát: „Hogy miért éppen kínai? Talán mert a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, melynek termelése lassanként felülkerekedik a vezető államokén, s mert a világ egyik legnagyobb piaca, ahol a nyelv ismerete szinte elengedhetetlen az üzletkötéshez?” (Effy Nyelvstúdió) Egyre inkább megéri tehát kínaiul tanulni. De vajon mennyire reális annak az esélye, hogy a kínai nyelv a jövőben valóban átveszi az angol kivételes szerepét, és meghódítja a világot? És milyen lesz a világ a „kínai hódítás” után?

Talán már észre sem vesszük, Amerika mennyire belemászott az életünkbe; pedig a kötelező angolnyelv-tanulás és a hollywoodi akciófilmek mellett jó pár területen jelen van: kergetjük az amerikai álmot, amerikai konyhánkban hamburgert eszünk és kólát iszunk, amerikai futballt nézünk, amerikai zenét hallgatunk. Mi vár ránk, ha a Kína átveszi az Egyesült Államok helyét? A Brad Pitt-poszterek lekerülnek a tinilányok szobájának faláról, és Jackie Chan költözik a helyükre, hot dog és hamburger helyett ezentúl rizst eszünk rizzsel, pekingi kacsát, esetleg kutyát-macskát, emberek százai fognak reggelente tai chi-zni a lakótelepeken a panelházak között, a rádiós kívánságműsorokban Jay Chou vagy Lee Sheng Jie dalait kérik majd a betelefonálók, a szorgalmas diákok pedig nem az I am, you are-t fogják ismételgetni, hanem a felcímben szereplő furcsaságokhoz hasonló szavakat.



Dr. Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági és EU Intézeti Tanszékének vezetője szerint valóban nő a kínai befolyás, és épp ezért Magyarország nyithatna még inkább Kína felé, mert bár vannak kapcsolataink, a távol-keleti ország gazdasági fejlődését jobban ki kellene használni.

Milyen hatással lesz Magyarországra a kínai gazdaság fejlődése, térhódítása?

- Úgy vélem, pozitív változásokat okoz Magyarországon Kína gazdasági erősödése. Kína most egy kereskedelmi regionális központot akar Magyarországra hozni; Közép-Európában Magyarország pozíciói kifejezetten jók a Kínával fenntartott kapcsolat szempontjából. Ha most megnéznénk bizonyos kereskedelmi adatokat, azt láthatnánk, hogy az EU új tagországait tekintve az elsők között vagyunk a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatokban. Ne felejtsük el azt, hogy Magyarországon, különösen Budapesten elég nagyszámú kínai bevándorló él, több tízezres a kínai kolónia. Most reklámozhatnám azt, hogy főiskolánkon kínait is tanítanak; azaz, a kínai nyelv is egyre népszerűbb, ennek egyik jele volt a kínai általános iskola megnyitása, ami nem olyan régen történt. Alapvetően a kínai gazdasági növekedés szerintem pozitív, ám, hogy mi lesz, ha Kína elhódítja az Egyesült Államoktól a gazdasági vezető szerepet, nem lehet tudni - már ha valóban el fogja hódítani. Ami már látszik, hogy Miskolctól nem messze egy kínai tőkebefektetés keretében most épül egy nagy gyár. Tehát, a kínai működő tőke egyre inkább megjelenik nálunk. Magyarországon azért még mindig a legnagyobb tőkebefektetett állomány amerikai, de valószínűleg az új működő tőkebefektetéseknél a kínai befektetések fognak dominálni. Ezen látszik majd leginkább a változás. De hogy a kultúra vagy más területen mennyire terjeszkednek, nem tudom.



Elégséges a nyitásunk mértéke Kína felé, vagy további gazdasági kapcsolatokat kellene kiépítenünk?

- Még jobban kellene nyitnunk. Pozitív jelek vannak az utóbbi években - külön kormánybiztos van erre a célra, politikai szintű látogatások -, de még mindig sokkal jobban kellene a gazdaságdiplomácia terén Kína felé erősíteni. Azonban nem rossz a helyzet: az Eurostat adatai alapján 2006-ban az EU első számú import és negyedik export-partnere volt Kína, míg Kína második számú export és importpartnere volt az EU. Az újonnan csatlakozott országok közül Magyarország folytatta a legintenzívebb kapcsolatokat Kínával, 2006-ban a magyar export 617 millió euró volt, míg a magyar behozatal 4,303 milliárd euró. Ez a tendencia 2007. január-április között is folytatódott.