A világhírű japán Nikon fototechnikai gyár évente kiírja a Kis Világ versenypályázatát. Az a hivatásos, vagy amatőr fényképész kapja a jelentős pályadíjat, aki abban az évben a legmeglepőbb fotót készíti. Természetesen Nikon-kamerával és a látható fény tartományában.
Az idei díjat Michael Hendricks-nek, a szingapuri Temasek Life Science Laboratory (élet-tudományi laboratórium) munkatársának ítélte a szigorú zsűri. Természetesen - hiszen a pályázat nevével is jelzi az igényt - egy igen-igen pici tárgyról csodálatosan felnagyított színes fotósorozatért.
A képsoron egy - az akváriumokban kedvelt, nálunk zebra dánió-ként ismert - halacska embriójának agya látható. A biológusok az agykutatáshoz szívesen alkalmazzák ezeket a kis halakat, mert olcsóbbak és egyszerűbben kezelhetők, mint a kísérleti egerek, vagy madárkák. Hendricks a kísérleti állatkák agyába olyan fluoreszkáló anyagot fecskendezett, amelyek az agyacska szövetének bizonyos proteinjéhez kötődnek, s amitől a hosszúkás, az üzeneteket közvetítő érzőidegek végeit alkotó axonok kékes színben fluoreszkálnak. A proteinek egy másik, speciális formáját alkotó tuberinek viszont vörösben. A tuberin minél alaposabb megismerése nagyon fontos, mert szerepet játszik az emberi agy jóindulatú daganatainak a kialakulásában és kezelésében is.
Hendricks - a verseny szervezőinek tájékoztatása szerint - a felvételek előtt egy tapogatós lézermikroszkóppal szinte vékony szeletenként kutatta át a "kísérleti terepet", és az agy minden egyes metszeti részéről egy fókuszálható mikroszkópon át, látható fénnyel készítette a csodálatos felvételeket. Azokat a díjátadáskor a terem egyik falára vetítette ki. Taps tört ki, amikor közölte, hogy a falat beborító színes fotók a felnőtten zebracsíkos halacska mindössze fél milliméter átmérőjű agyának "szeleteit" ábrázolják.
