A miniszter közölte: Magyarország lényegesen elmarad az Európai Unió foglalkoztatási rátájától. Míg hazánkban 58 százalék körüli a munkaképes korú lakosság körében a munkaerőpiacon részt vevők aránya, addig ez az adat az EU-ban 64-65 százalék körüli.
Hosszú távon a magyar gazdaság akkor lehet versenyképes, ha képes bevonni jelentős munkaerő-tartalékait, másrészt gazdaságát a tudásalapú iparágak felé eltolni - hangoztatta Bajnai Gordon. Kitért arra, hogy a lisszaboni akcióterv az EU elképzelései szerint a foglalkoztatásról és a növekedésről szól, arról: a közösség miként lehet ismét a világ egyik legversenyképesebb gazdasági egysége.
Bajnai Gordon szerint ma az "EU is útkeresésben van a lisszaboni programot illetően" és Európában szinte minden ország "lényegében hasonló" gondokkal küzd a nyugdíj, az egészségügyi rendszer, a közfinanszírozás, a tudásgazdaság, a kutatásfejlesztés kérdéseivel.
A tárcavezető - José Manuel Barroso európai bizottsági elnök egy korábbi gondolatát idézve - arra hívta fel a figyelmet, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor néhány évtized múlva Amerika lesz a világ kutatásfejlesztési központja, Kína a gyártóközpontja, India a szolgáltató-központja "és Európa lesz a világ múzeuma". Ezt el kellene kerülni - fűzte hozzá Bajnai Gordon.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szintén arról beszélt, hogy Európa versenyképessége súlyos problémákkal küzd és az erre adott válaszok csak "kis hatásfokkal érvényesülnek". A magyar gazdaság állapotáról szólva arra figyelmeztetett, hogy a beruházások aránya, mértéke jelentősen visszaesett. Vajon 2009-től mitől indul meg a gazdaság növekedése? - vetette fel a gazdasági szakember.
A kamarai vezető a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét a Bokros-csomag idejével összevetve arról beszélt, hogy sok hasonlóság van, ám akkor még "mindenki ide akart jönni befektetni", voltak komoly privatizációs tartalékok, ma pedig ezek már nincsenek meg. Parragh László azt mondta, az akkori időszakhoz képest az európai uniós pénzek jelentik az egyetlen erőforrás-különbséget. Hozzátette: nem mindegy, hogy ezeket a forrásokat mire költjük, hiszen lehetünk nyertesek vagy akár vesztesek is.
Parragh László több olyan országot említett, ahol "alapvetően" infrastruktúrába, "betonba" tették az uniós fejlesztési pénzt, ám ez nem tudta dinamizálni a gazdaságot, és ma súlyos növekedési problémákkal küszködnek.
Szakanasi Maszanori, a japán kereskedelmi kamara elnöke meghívott vendégként a testület előtt arról beszélt, hogy Magyarországon túl bonyolult az adórendszer és a változtatások túl hirtelenek. Utalt arra is, hogy ma már a Magyarországot megelőző Csehország a japán befektetők első számú célpontja.
