"Folytatni fogjuk a beszélgetést" - tudatta részletek közlése nélkül az elnökség ülés kezdete előtt kevéssel a neve mellőzését kérő tag, míg Czeglédi László elnök annyit mondott el: Rudi Zoltán "rövid beszámolót" tartott, a téma tárgyalását pedig jövő szerdán folytatják.
Az ülés több résztvevőjének elmondása szerint a két szabad demokrata delegált elhagyta a termet, miután a - pontonként megszavazott - napirendre nem került fel az új tévészékház felszerelésére kiírandó pályázat szövegének sokadszor tárgyalt ügye.
Az információt megerősítve egyikük, Kozák Márton - mindkettejük nevében - azzal indokolta a lépést, hogy "az MTV legfontosabb ügyét nem volt hajlandó napirendre tűzni a többség".
Szabó László fideszes delegált erre reagálva az MTI-nek elmondta: a kormánypárti és az ellenzéki oldal abban nem értett egyet, hogy a beszerzésről döntsenek-e előbb, vagy arról, hogy ki, milyen csapat élén és milyen feltételek mellett irányítsa a következő esztendőkben a Magyar Televíziót.
Az elnökségi tag hangsúlyozta: a e feltételek ismerete nélkül nem lehet dönteni "egy tízmilliárdos kötelezettségvállalásról", megemlítette azt is, a beszerzési pályázat szövegéről múlt heti ülésükön azért nem sikerült dönteni, mert a kormánypárti delegáltak "szétszavaztak".
Testületi tagok múlt heti tájékoztatása szerint legkésőbb jövő szerdán határoznak arról, hogy pályázatot írjanak-e ki a tévéelnöki posztra; Czeglédi László, a testület elnöke korábban csak annyit árult el az MTI-nek, hogy "még ebben a hónapban" döntenek a kérdésben. (Erre a tévéelnök mandátumának lejártát megelőzően 120 nappal van lehetőségük.)
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény által szabályozott három közszolgálati médium - a Duna Televízió, a Magyar Rádió és az MTV - elnökei négyéves mandátumuk lejártakor egy alkalommal pályázat nélkül újrázhatnak.
Ehhez arra van szükség, hogy az elnökség kétharmada - jelen esetben a tízből hét tag - támogassa ezt, a társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratórium pedig hasonló arányban mondjon igent az előterjesztésre.
Amennyiben valamelyik fázisban megakad a folyamat, pályázatot írnak ki a tisztségre: itt szintén kétharmaddal jelöl az elnökség, majd ugyanilyen arányban kell a nagykuratóriumnak a kiválasztott személy mellé állnia, hogy elnyerje az elnöki posztot.
Rudi Zoltán lehet a médiatörvény 1995 végi elfogadása után a Magyar Televízió egyetlen elnöke, aki kitölti mandátumát.
A legtovább (1990 augusztusa és 1994 júliusa között) Hankiss Elemér töltötte be a tisztséget, még a törvény megszületése előtt, noha ő másfél évig várt arra, hogy az államfő elfogadja két és fél évi munkálkodás után benyújtott felmentési kérelmét.
Az őt követő Horváth Ádám valamivel kevesebb mint másfél évig, utóda, Peták István ennél két hónappal rövidebb ideig vezette az MTV-t. Szabó László Zsolt, akit Peták István után 1999 nyarán választottak elnökké, kevés híján egy és háromnegyed évet, míg az őt a poszton követő Mendreczky Károly egy évet és négy napot töltött el elnökként. Eközben többször fordult elő, hogy ügyvezetőként alelnök irányította az intézményt.
A negatív rekordot - valamivel kevesebb mint hét hónapos hivatali idejével - Rudi Zoltán hivatali elődje, Ragáts Imre tartja.
