A jogalkotási törvény a többszörös módosítás után a demokratikus jogalkotás feltételeinek megfelelő szabályok jórészét tartalmazza, de az érdekegyeztetés szabályrendszere nem emelkedett fel az alkotmány szintjére - mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Magyar Jogász Egylet XVI. Jogász Vándorgyűlésének megnyitóján.
Bihari Mihály szerint a "gazdasági alkotmányosság" megteremtésének elmaradása és az érdekképviseletek döntés-előkészítésbe történő bevonásának hiányos szabályozása "a legnagyobb deficitje a rendszerváltás utáni demokratikus átalakulásnak".
Azokban az országokban, ahol az alkotmány szintjén rögzített az érdekegyeztetés kötelezettsége bizonyos tárgykörökben a legalacsonyabb a sztrájkok száma és a legkisebbek a horizontális érdekütközések aránya - közölte az elnök.
Bihari Mihály elmondta, az Alkotmánybíróság tagjai kétféle álláspontot képviselnek azzal kapcsolatban, hogy a jogszabályokban előírt érdekegyeztetés elmaradása a jogalkotás mely szakaszában releváns egy norma közjogi szempontból történő megsemmisítésével kapcsolatban. A többség úgy véli, a törvényhozás, a törvény kezdeményezésével, azaz a törvényjavaslat parlamenti benyújtásával kezdődik.
A kisebbséghez tartozó elnök álláspontja szerint a jogalkotás során biztosítani kell a jogszabályok demokratikus legitimitását, vagyis azt, hogy a jogszabály által érintett társadalmi csoportok már a jogi normák előkészítése során elmondhassák véleményüket.
Bihari Mihály úgy véli, válaszút elé érkezett az Alkotmánybíróság, hogy szigorítsa-e a közjogi érvénytelenítéssel kapcsolatos előírásait, vagy az enyhébb szabályozáshoz térjen-e vissza.
A szombatig tartó jogász vándorgyűléshez kapcsolódóan szakkiállításokat és bemutatókat rendeznek, a szekció üléseken pedig előadások hangzanak el többek között az állami vagyonnal történő gazdálkodással, az egészségügyi és oktatási szolgáltatások magánosításával, a közigazgatási reformmal, a fogyasztóvédelemmel és a rendvédelmi szervezetekkel kapcsolatba.
