A testület jegyzőkönyveiből érdemi információ nem derül ki, az olajbizottság zöld számáról, az ülésezésről és két egykori belügyi dolgozó, Dunai Imre valamint Simon Sándor tervezett meghallgatásáról van bennük szó.
Szili Katalin június közepén jelentette be, hogy kezdeményezi a titokgazdáknál az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság titkosított anyagainak felülvizsgálatát.
A házelnök annak kapcsán beszélt erről a távirati irodának, hogy a parlament rendkívüli nyári ülésszakának hétfői, utolsó napján Dávid Ibolya (MDF) azt kérte tőle: tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az olajügyeket egykor vizsgáló parlamenti bizottság dokumentumainak tikosítását feloldják.
Szili Katalin elmondta: a vizsgálóbizottság munkájának eredményeként 29 doboznyi nyilvános, az Országgyűlés Irat és Levéltárában kutatható dokumentum, valamint két doboznyi minősítetett anyag születetett. Ezen kívül van még egy számítógépes adattároló, amely a vizsgálóbizottság ideje alatt működő zöld számra beérkezett hívásokat tartalmazza, ezek szintén a minősített információk közé tartoznak.
A házelnök akkor kitért arra, hogy a felülvizsgálat háromévente automatikusan megtörténik, legutóbb 2005-ben volt ilyen, ezért most soron kívül kéri az anyagok áttekintését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az olajbizottság anyagai között nincsenek olyan dokumentumok, amelyeket annak idején a testület más szervezetektől - például a rendőrségtől, vagy a vám- és pénzügyőrségtől - kért be, mert azokat a munka lezárása után visszaküldték.
Júniusban megalakult az olajügyekben keletkezett iratokat vizsgáló munkacsoport, amely azt vizsgálja, hogy melyik szervezetnél, minisztériumnál vannak még olajügyi titkosított iratok és ezekből mit lehet nyilvánosságra hozni. A titokgazdák a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Pénzügyminisztérium, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium azóta felmérték a náluk lévő anyagokat.
A Pallag-bizottság minősített anyagainak újbóli felülvizsgálatát kérte szeptemberben a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az érintett szervezetektől, mivel a több mint 35 ezer oldalas anyag nagy részét a titokgazdák az első áttekintés után nem akarták nyilvánosságra hozni.
Az olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Pesterzsébeten ismeretlenek brutálisan bántalmazták, emiatt életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba, ahol azonnali, életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.
2000 februárjában, az Orbán-kormány idején Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására.
Ugyanazon év nyarán Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatásán több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor akkori belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket sorra megnyertek.
A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4.300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.
