Törökösödési jog?
Újra puskaporos a levegő a Közel-Keleten. A török hadsereg felsorakozott az iraki határnál és nagyszabású offenzívára készül a túloldalon rejtőző kurd gerillák ellen. A támadás napok kérdése csak, a török elnök jóváhagyta az akciót. A NATO és a Fehér Ház
2007. október 15. hétfő 11:09 - Constantinovits Milán
Kurdok a történelem hajnalánA kurd nép közel 4500 éves múltra tekint vissza, feltételezések szerint a médek leszármazottaiként i. e. 2. évezred elején telepedtek le a Zagrosz-hegységben. A kurdok az időszámítás kezdetét Kr. e. 612-re teszik, amikor a médek Babilónnal szövetségre lépve Küaxarész vezetésével bevették az Asszír Birodalmat, s elfoglalták a fővárost, Ninivét. Innentől kezdve a kurdok elveszítették önállóságukat, és közel ezer éven át a perzsák fennhatósága alatt éltek. Az első könyvet, amelyben Kurdisztán a kurdok hazájaként szerepel, Nezhet elklub címmel Musztauszfi Elkezuini arab történész írta Kr. u. 740-ben.
Kurdisztán iszlámosítása nagy változást hozott a nép életében. Az iszlám új kapcsolatot teremtett: egy határokon átívelő közösséget (ummát) hozott létre. A kurdok több mint ezer éve tartoznak az iszlám ummához, de emellett megtartották etnikai és nyelvi sajátosságaikat. A 9. századtól csatlakoztak az iszlám központi hatalom elleni bagdadi felkelésekhez. Kétszáz évvel később, a központi hatalom, a kalifátus gyengülését kihasználva pedig saját központokat létesítettek a peremrészeken.
A középkor kurdjaiA 14. századig a kurd társadalomra is jótékony hatást gyakorolt az iszlám fellendülés: gombamód szaporodtak a városok, iskolák épültek, és nőtt a befolyásuk is a kulturális, tudományos és társadalmi életben. A következő évszázadokban a Közel-Kelet népei mongol uralom alatt éltek. Ennek következménye nagymértékű kulturális és gazdasági hanyatlás volt.
Időközben két új állam erősödött meg a térségben: a síita Szafadiva Birodalom Perzsiában és a szunnita Oszmán Birodalom. A két rivalizáló nagyhatalom megpróbálta uralma alá vonni Kurdisztánt, így a kurdok számára még nehezebb az autonóm, zárt uralmi területet létrehozása, megvédése.
Később a perzsa és az oszmán birodalom háborúja alakított a kurd történelmet. A legtöbb kurd fejedelem vallási okokból a Oszmán Birodalom pártjára állt, már csak amiatt is, mert a szunnita uralkodók országukon belül viszonylagos önállóságot adtak a kurd fejedelemségeknek. Bonyolította azonban a helyzetet, hogy a kurdok sem voltak egységesek, kis fejedelemségek versengtek egymással. Ezt az oszmánok és a perzsák ki is használtak, mesterségesen szítva a megosztottságot.
Paizs Miklóst, közismert kurd-fan zenészt is telefonvégre kaptuk a helyzet kapcsán:
Hogy vélekedsz a kurd helyzetről?
Ha vannak világfolyamatok, akkor Kurdisztánnak létre kell jönnie. Ahogy az angolok elengedték az íreket: meg lehet tanulni ezt. Szerintem még a baszkoknak is eljön az ideje.
Szerinted van realitása egy önálló kurd államnak?
Mindennek van. Ha egyszer nyomatják őket, majd megértik a törökök is, miről van szó.
De hát kurdok több országban élnek, nem jelent ez gondot?
Ha Irakból kiválna Kurdisztán, szerintem senkinek nem fájna, csak a törököknek, mert akkor a törökországi szeparatistáknak lenne egy erős hátországuk. Meg kell értetni a török vezetéssel, hogy el kell fogadni ezeket a folyamatokat. Atatürk már csinált egy nagy váltás abban az országban. Belgium is szét akar esni, az önállóság felé megy most minden.
Törökország EU-s csatlakozását befolyásolja a kurd-kérdés?
Remélhetőleg! Már mióta szeretnének bekerülni, de nem kaptak határozott ígéretet. Jönne fel az iszlám az országban, aztán mégse engedik. Még ezt is elfogadták.
Végül mit tippelsz: a baszkok vagy a kurdok csinálják meg előbb az országukat?
Kurdok.
A térség mai helyzeteAz első világégés alatt a kurdok lakta terület az oroszok és a törökök csataterévé vált. A háború után Kurdisztán elszegényedett, járványok sújtották a lakosságot. Pozitív fordulat volt viszont számukra, hogy a sèvres-i szerződés 1920-ban nemzetközileg elismerte a kurd népnek az autonómiához és a függetlenséghez való jogát. Ezek azonban soha nem érvényesültek, mert a Musztafa Kemal vezette Törökország nem tartotta be az egyezményeket, az európai hatalmak pedig az 1923. évi lausanne-i szerződésben elismerték Törökország mai határait. Így jó időre megszűnt a független kurd állam terve.
Jelenleg a kurdok lélekszámát 40 millióra becsülik, de pontos adatok nincsenek, mivel az etnikum több ország területén szétszóródva él. Gyakran politikai okokból kevesebbre kalibrálják a kurdok számát, de megnehezíti az összeírást az is, hogy a törökországi kurdok jó része a nagyvárosok nyomortelepein tengődik. A legnagyobb kurd közösség a török, őket 26 millióra becsülik. Iráni részen 9 millió, Irakban 6 millió és a szíriai részen 1,7 millió kurd él. Ezen kívül a kaukázusi országokban is nagyszámú kurd közösségekről tudunk. A kurdok többsége muzulmán, de jó részük az ősi perzsa vallás, a zoroasztrizmus híve. Akadnak még keresztény és zsidó közösségeik is.
A törökországi Kurd Munkapárt (PKK) 1984-ben próbálkozott fegyveres felkeléssel, amit a török katonaság vérbe fojtott. Abdullah Öcalan PKK-vezért 1999-ben elfogták, a megmaradt kurd harcosok Irakba és Iránba húzódtak vissza. Az 1991-es Öböl-háborút követő újabb sikertelen kurd lázadás után az ENSZ nyomására kvázi autonómia jöhetett létre. Az iraki háború azonban átrendezte a térség politikai helyzetét, és a törökök most attól tartanak, hogy a zűrzavar közepette létrejön egy kurd állam Irak északi részén. Aggályukat alátámasztják a felerősödő szeparatista akciók, legutóbb 13 török katona halt meg egy katonai bázis elleni támadásban. A további vérontásokat egy éppúgy véresnek ígérkező megoldással kívánja megszüntetni a török állam: a napokban hagyták jóvá a teljes iraki gerillafészek hadsereggel történő felszámolását.