Mi a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja a gyülekezési törvény újragondolásáról?

Dénes Balázs a TASZ elnöke: A gyülekezési jog a politikai szabadságjogok egyik legfontosabbika, azt jelenti hogy az állampolgároknak joguk van a közterületeken is hangoztatni a véleményüket. Magyarországon a demokratikus átmenet után lefektetett '89-es alapjogok között találhatjuk a gyülekezési törvényt. Kétharmados jogszabály amivel a jogalkotó azt nyilvánítja ki, hogy ez olyan fontos jogszabály amiről nem szeretné, ha azt egyszerű kormánytöbbséggel lehetne ízéről-izére megváltoztatni. Ez a sajátossága most különös jelentőséget is nyer, mert hiába merült fel a kormánypártokban többször, hogy a gyülekezési törvényt módosítani kívánnák, ha az ellenzék a jelenlegi felállás szerint ehhez nem adja a hozzájárulását. Sokszor felmerül valamilyen utcai balhé után, hogy a gyülekezési joggal gond lenne. Mi azt gondoljuk, hogy a gyülekezési törvény mintegy 15 évig nagyon jól megállta a helyét. A gondok valójában akkor kezdődtek a gyülekezési joggal a mi álláspontunk szerint amikor 2002-2003 környékén az akkori szocialista kormányzat elkezdte megszorító módon értelmezni a gyülekezési jogot. És a rendőrség, mint az állam része számos esetben hozott súlyosan jogsértő határozatokat. Gondolok itt a béketüntetésékkel kapcsolatos problémákra, vagy a Tibetet támogató tüntetésekre. A legeklatánsabb példája az amikor 2004 májusában a rendőrség egy hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozott egy tüntetés betiltásánál.
Ez volt az a változtatás amikor a „közlekedés aránytalan sérelmével járó” formulát felváltotta a törvényben a „közlekedés más úton nem biztosítható”. Ez egy fontos különbség, és a változást az uniós csatlakozás tette szűkségessé. A tavaly őszi események után ismét felmerült, hogy a jogszabályon szigorítani kéne. Szerintünk ez nincs így, a gyülekezési törvény jó. TASZ álláspontja szerint egyetlen egy pont van amin lehetne változtatni – ezt régóta mondjuk, nem csak tavaly óta – ez pedig az un. spontán gyülekezés kérdése. Lehetnek olyan élethelyzetek amikor az emberektől nem lehet elvárni, hogy az emberek a véleménynyilvánításukkal három napot várjanak. Ilyen az öszödi beszéd nyilvánosságra kerülése. Nem sikerült átvinni a gyülekezési törvény módosítását, mert kétharmados és az ellenzékkel nem lehet megegyezni. A fővárosi önkormányzat közgyűlése fogadott el olyan jogszabályokat, melyek a gyülekezési jogot súlyosan korlátozták, ez lett volna a színpad és hangosítás rendelet. Miközben az alkotmányos alapjogokra vonatkozó szabályozást csak törvény tartalmazhat, ez pedig egy önkormányzati rendelet volt. Ha megfelelő jogforrási szinten szabályozták volna még akkor is alkotmányba ütköző lett volna, mert az kimondja, hogy alkotmányos alapjog lényegi tartalmát még törvény se korlátozhatja. Mert az, hogy egy több száz fős rendezvényen fel lehet állni egy színpadra, vagy lehet e megafonba beszélni a gyülekezési jog lényeges tartalmával függ össze. Ezért is támadtuk meg az alkotmánybíróságon, amely gyorsan döntést hozva mindenben helyt adott az álláspontunknak, és hatályon kívül helyezte a jogszabályt. Mi azt látjuk, hogy nem a törvénnyel van gond, hanem a rendőrséggel és a törvény alkalmazásával. A törvény úgy jó ahogy van, illetve bele lehetne venni a spontán gyülekezéshez való jogot.

Mi a véleményük a mezőgazdasági vontatóval behajtani tilos táblák kihelyezéséről, ami szintén abba a sorba illeszkedett, ami a gyülekezési törvény megkerülésével igyekezett gátját szabni a tüntetéseknek, sejthetően aktuálpolitikai okokból?

D.B.: Én azt gondolom, hogy egy kevésbé elegáns módszer. Ugyanakkor nem vagyok benne biztos, hogy alkotmányellenes is lenne.



Időbeni korlátot, vagy más formai korlátozást elfogadhatónak tartanak?

D.B.: Nem egyáltalán nem. A TASZ a gyülekezési törvény minden olyan jellegű módosítását elutasítja, ami azt szabályozná, hogy milyen formában lehet élni a vélemény nyilvánítás jogával. Így az időbeni korlát bevezetését is.

Milyen állásponton vannak a tömegoszlatás kapcsán felmerült kérdésekben?
Különösen a kényszerítő eszközök használatához kapcsolódókban.

D.B.: Tömegoszlatásra mint jogintézményre egy demokratikus államban is szűkség van. Probléma itt sem a jogszabállyal volt, hanem azzal ahogy gyakorlatban ezt az oszlatást végezték. Azt mi nagy megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a gumilövedék az új rendőrségi törvény értelmében már nem alkalmazható tömegoszlatás során.