A vélemény gyülekezete
A gyülekezési törvényről, a gyülekezéshez való jog általános kérdéseiről faggatunk jogászokat, Szikinger István alkotmányjogászt, Dénes Balázst a Társaság a Szabadságjogokért részéről és Bárándy Péter volt igazságügyminisztert.
2007. október 17. szerda 12:09 - Tálos Lőrinc
Elégedett a jelenlegi gyülekezési törvénnyel, vagy változtatást tart szükségesnek?
Bárándy Péter
igazságügyi miniszter
Bárándy Péter ügyvéd. 1949. június 12-én Budapesten született. Tanulmányok: ELTE Jogtudományi Kar, 1969-74. Az egyetem elvégzését követoen két évig ügyvédjelölt, 1976-tól ügyvéd, elsosorban büntetõügyekkel foglalkozik. 1983 és 1992 között a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, 1992-tõl fõtitkára. 1992-96 között a Köztársaság Párt alelnöke, 1994-ben országgyûlési képviselõjelölt. A Magyar Kriminológiai Társaság elnökségi tagja.
Forrás:
www.medgyessy.hu
Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere: A három nappal előbbre szóló bejelentési kötelezettség nyilvánvalóan eltúlzott, viszont ennek az az ellenpontja, hogy ami nincs bejelentve az szabálytalan, feloszlatandó. Az én szememben ez a kettő összefügg. Akceptálni kell, hogy a három nap az túl hosszú, mert nagyon sokszor olyan dolog ellen kell, vagy indokolt tüntetni ami három nap halasztást nem tűr. Másrészt viszont tudomásul kell venni, hogy ami nem tudomásul vett, az feloszlatandó.
Ebben elképzel valamilyen időkorlátot? Egy órával a rendezvény előtt? Vagy ha napközben jelentik be akkor aznap este már megtartható?B.P.: Ez nagyon helyes kérdés. Nyilvánvalóan elegendő időt kell hagyni arra, hogy a rendőrség felderíthesse a tüntetésről, hogy az az alkotmányosság keretei között marad, hogy az a helyszín nem foglalt, tehát néhány óra biztos kell. Én azt gondolom, hogy ez már rendőrszakmai kérdés, hogy körülbelül mennyire körvonalazható.
Milyen kritériumokat tart elképzelhetőnek, ami alapján a rendőrség vagy tudomásul vesz egy rendezvényt, vagy nem?B.P.: Én azt gondolom, hogy nem egyedül a közlekedés akadályozása az egyetlen olyan dolog ami egyes helyszínen a tüntetést indokolatlanná teszi. Ezt át kell gondolni, és ki kell egészíteni. Fel szokott merülni, hogy szabad e akadályozni egy-egy államhatalmi, vagy igazságszolgáltatási szerv működését. Én nem tartom szerencsésnek, hogy az egyetlen indok a közlekedés akadályozása, azt viszont ilyen elasztikusan kezelik. Ez lehet, hogy azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy ki akarom terjeszteni az akadályok rendszerét, ez ellen én nem is tiltakoznék, de ugyanakkor ellenőrizhetőbbé is tenném.
Az akadályok rendszerében elképzelhetőnek tartja a színpadállítás és hangosítás engedélyhez kötését? Erre a főváros részéről történt kísérlet.B.P.: Nem tartom szerencsésnek, ha egy ilyen alapvető emberi jogot a főváros részéről szabályoznak, ennek a helye a gyülekezési törvényben van. Abban viszont nyilvánvalóan helye van a gyülekezésben nem résztvevők nyugalma biztosításának. De az nem megengedhető, hogy egy alsóbb szintű rendelkezésben, jogszabályban találja meg a helyét. Tehát igen, támogatnám. Ennek a határait persze ki kell jelölni, ez nem lesz könnyű. Ha túl szűkre szabom, akkor a gyülekezési jog ellehetetlenítéshez vezet, ha túl tágra akkor a Kossuth téri jelenségekhez.
Az időbeni korlátozást elfogadhatónak tartja, formailag is szabályozná a gyülekezést?B.P.: Igen. Ez nem a táborverés joga.