A Fővárosi Főügyészség felkérése alapján október 11-e óta vizsgálta az egészségügyi területen működő igazságügyi szakértői testület a Zsanett-ügyben keletkezett, egymásnak ellentmondó igazságügyi orvos szakértői véleményeket.
"A testület megállapítja: a nőgyógyászati vizsgálati lelet szakszerűtlensége miatt a sérülés keletkezésének idejére kategorikus megállapítást nem lehet tenni. Ugyanakkor a combokon lévő sérülések nagy valószínűséggel hátulról való megragadás alkalmával, tehát a sértett által előadott módon keletkezhettek" - mondta a szakértői testület elemzéséről szólva Tuza Péter.
Hozzátette: a szakértői testület megjegyzi azt is, hogy "a nemi szerveken lévő sérülések hiánya közösülés megtörténtét nem zárja ki, az létrejöhetett a sértett által előadott módon". Mint mondta, mivel elmaradtak a laboratóriumi vizsgálatok, ezért a közösülés megtörténte nem bizonyítható és nem is zárható ki.
A jogi képviselő emlékeztetett rá: korábban már készült egy szakértői vélemény, amely kategorikusan kijelentette, hogy a sérülések akkor és úgy nem keletkezhettek, ahogy a sértett elmondta. Egy másik szakértői vélemény szerint viszont keletkezhettek a sérülések a Zsanett által elmondott módon.
A szakértői testület mostani véleménye szerint az időre vonatkozóan nem lehet kategorikus megállapítást tenni, de a körülmények alátámasztják a sértett által elmondottakat, vagyis a sérülése keletkezhetett az általa elmondott módon - magyarázta.
A sértett, E. Zsanett állítása szerint május 4-én Budapesten, a Múzeum körúton öt rendőr igazoltatta, majd egy sötét mellékutcába vitte őt, ahol ketten nemi erőszakot követtek el vele szemben a három másik rendőr jelenlétében.
A Fővárosi Főügyészség május 17-én jelentette be, hogy az ügyben öt rendőrt gyanúsított meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség: két rendőrt erőszakos közösülés bűntettével és vesztegetéssel, három rendőrt pedig bűnsegédként elkövetett erőszakos közösülés bűntettével.
Az öt rendőr ellen szeptember 12-én vádat emelt a Budapesti Katonai Ügyészség szolgálatban elkövetett kötelességszegés miatt és közülük hárommal szemben hivatali visszaélés miatt is. A szolgálatban elkövetett kötelességszegést a katonai ügyészség szerint az öt rendőr azzal követte el, hogy engedély nélkül elhagyta járőrkörzetét. A hivatali visszaélést pedig azzal követte el három rendőr, hogy amikor észlelték, hogy az intézkedés alá vont személynél nem volt személyi okmány, illetve a jármű alapvető iratai is hiányoztak, szabálysértési bírság kiszabása vagy feljelentés helyett hagyták, hogy mentesüljön a felelősségre vonás alól.
