Aki szellemileg fitt akar maradni, annak az agyát állandóan edzenie kell - eddig legalábbis ez volt a "varázsformula". Németországban azonban most egy új irányzat terjed, amelynek lényegét az egyik legismertebb német kutató, a drezdai orvostudományi egyetem regeneratív terápiákkal foglalkozó professzora a napokban úgy fogalmazta meg: még többet kell használni a lábat ahhoz, hogy szellemileg is minél tovább egészségesek maradjunk. Azaz, aki a testmozgást aktívan űzi, egyidejűleg és hosszú távra a jobb gondolkozási, illetve emlékező képességet is biztosíthatja a maga számára. Ebből következően az agytorna önmagában nem elegendő a gondolkozás mechanizmusának erősítésére.
Gerd Kempermann szerint a lábak mozgásba hozzák az agyat is. A kutató az állatok példáját hozta fel, utalva arra, hogy számukra a tanulás szoros kapcsolatban áll a környezetükben való mozgással. "Épp ezért könnyen lehet, hogy agyunk is sokkal rosszabbul funkcionál akkor, ha túlságosan lusták vagyunk" - hangsúlyozta Kempelmann. Egyidejűleg idézte azt a felmérést, amely kimutatta, hogy a német férfiak csaknem 40 százaléka naponta átlagosan hat órát ül a karosszékben vagy a díványon. S rendszerint onnan prédikál arról, hogy ezt vagy azt a problémát meg kellene oldani, erről vagy arról még tudni kéne. Pedig - mint a német szakértő utalt rá - az már az ókori görögök számára is világos volt, hogy mindehhez nem feltétlenül szükséges szék. S emlékeztetett arra, hogy görög filozófusok előszeretettel sétáltak a különböző oszlopcsarnokokban, amikor valamin nagyon erősen gondolkoztak. Séta - vagy épp futás - közben gyakrabban "beugranak" azok a gondolatok, amelyek az íróasztal mellett nem jutnak eszünkbe - tette hozzá. Kempermann szerint a testmozgás megéri, s "minél több, annál jobb". Ha tehát valaki az agyát meg akarja erőltetni, erőltesse meg előbb lábait is.
Persze azt a professzor is elismerte, hogy önmagában ez sem elegendő. Szellemileg - és fizikailag - csakis akkor maradhatunk minél tovább frissek, ha a mozgást más tényezők is kiegészítik, így egyebek között egy ingergazdag, ösztönző környezet. A mozgás mellett az aktív életvitel is felettébb pozitív hatással van az agysejtekre.
Az agytorna általános receptjéhez hozzátartoznak még a szociális aktivitás különböző válfajai, az újabb és újabb intellektuális kihívások, az egészséges táplálkozás - így, legalábbis Kempermann szerint, kávé minden mennyiségben és minél kevesebb alkohol -, a stressz mérséklése, a megfelelő időtartamú és minőségű alvás, továbbá nem utolsósorban az egészséggel kapcsolatos, úgynevezett rizikófaktorok - kezeletlen magas vérnyomás, cukorbetegség, depresszió - csökkentése.
