Az ENSZ Közgyülés 60. ülésszaka 2005-ben megszavazta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) - a világszervezet római székhelyű legjelentősebb szakosított intézményének - a főtitkárhoz intézett kérelmét, hogy ismerjék el a burgonyát "a világ népessége alapvető élelmiszereként".
A 2005. december 22-én elfogadott határozatával az ENSZ 2008-at a Burgonya Nemzetközi Évének nyilvánította és hangsúlyozta "azt a szerepet, amelyet a burgonya betölteni képes a táplálkozás biztonságának növelésében és a nyomor felszámolására irányuló erőfeszítésben".
Az ENSZ egy felelős beosztásban dolgozó tisztviselője, nevének elhallgatását kérve elismerte: egy idő óta szigorú eljárási szabályok korlátozzák annak lehetőségét, hogy valamelyik tagállam "ilyen vagy olyan nemzetközi év" meghirdetését kérje. Ennek ellenére 2004 a Rizs Nemzetközi Éve, azt megelőzően 2002 a Hegyek Nemzetközi Éve volt, most pedig az olaszok megpróbálják keresztülvinni a Csillagászat Nemzetközi Évének meghirdetését - sajnálkozott az ENSZ tisztviselő.
A Burgonya Nemzetközi Évének meghirdetése azonban, amire csütörtökön került sor, távolról sem nevetséges, tekintettel arra, hogy a Föld népessége az elkövetkező két évtized alatt évente mintegy százmillió fővel fog növekedni és hogy ennek a növekedésnek 95 százaléka a fejlődő országokban megy majd végbe.
A C vitaminban és potassiumban gazdag burgonya hozzájárulhat a rosszul tápláltság okozta halálozás csökkentéséhez. Fogyasztása csökken ugyan Európában, ám a fejlődő országokban növekszik: ezekben az elmúlt negyven év alatt megkettőződött, de még így is csak egynegyedét teszi ki az európai fogyasztásnak.
Nem egészen két évtized alatt Kína lett a világ legnagyobb burgonyatermesztője, megelőzve Oroszországot, Európát és az Egyesült Államokat, a gumó hagyományos fogyasztóit. Napjainkban az évi 315 millió tonna burgonyából a fejlődő országok 162 milliót termelnek, vagyis több mint a felét az összmennyiségnek. A világon megtermelt összes burgonya egyharmadát két ország, Kína és India adja.
Thomas Gass svájci diplomata, agronómiai szakértő a kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett a XIX. század derekán Írországot megtizedelő éhínségre, amely milliók kivándorlásához vezetett. A katasztrófát az idézte elő, hogy egy Mexikóból behozott gomba megfertőzte a burgonyát, az akkori szegény sorsú írek fő táplálékát.
A burgonya a legbanálisabb valami a világon, de ugyanakkor semmi sem bonyolultabb nála. Ez lehet az oka annak, hogy tudósok kis létszámú csapata világszerte foglalkozik ennek a növénynek a belső szerkezetével. Amerikai botanikusok már odáig mentek, hogy növényeket juttattak el a világűrbe, hogy tanulmányozzák növekedésüket a súlytalanság állapotában.
A burgonya vizsgálata elkerülhetetlenül legfőbb jellemzőjének, az amidonnak tanulmányozásával kezdődik. Az amidon a legfontosabb tényező, mert az adja a gumó állagának 80-85 százalékát - hívta fel a figyelmet Anton Haverkort, a hollandiai Wageningen egyeteme Növénykutató Intézetének munkatársa.
