Bőhm András (SZDSZ) bizottsági elnök indítványára a testület egyhangú határozattal levélben nehezményezte a főpolgármesternél, hogy a Fővárosi Közgyűlés csaknem egyéves döntése ellenére még nem került a bizottság elé a főváros színházi koncepciója.

Bőhm András álláspontját osztva a bizottság egyetértett azzal, hogy számos hátránnyal járhat a színházi koncepció csúszása. Emlékeztették a főpolgármestert arra, hogy januárban lejár a Mikroszkóp, a Madách és az Új Színház igazgatójának a megbízatása. Elfogadott színházi koncepció hiányában pedig a bizottságnak nincs módja pályázatot kiírni. Nem tudják ugyanis azt, hogy milyen intézmény vezetésére írják ki a pályázatot. Az elnök megjegyezte, hogy előzetes információi szerint a Madách és a Mikroszkóp Színház piaci társasággá válna. A Madách esetében azonban még nem dőlt el az Örkény Színház sorsa - tette hozzá.

Az elnök és a bizottság felhívta a főpolgármester figyelmét arra, hogy egy pályázati eljárás hosszabb időt igényel, s így kétségessé válik annak időben történő lebonyolítása. Jelzik azt is, hogy színházi koncepció hiányában megnehezül a teátrumok felkészülése a következő gazdasági évre. Nem tudják ugyanis, hogy milyen intézményként, milyen szervezeti rendben és milyen finanszírozással kénytelenek a jövő évet teljesíteni.

A vitában a bizottsági tagok egyöntetűen nehezményezték, hogy csúszik a színházi koncepció beterjesztése, és azt is, hogy kihagyták őket az előkészítésből.

Moór Marianna (MSZP) hangsúlyozva, hogy "a mi szakmánk bőrére megy a dolog" sérelmezte, hogy "minket teljesen kihagytak ebből a koncepciókészítésből".

Kirschner Péter, a kultúrával is foglalkozó főpolgármester-helyettes munkatársa elmondta, hogy két hete a Főpolgármesteri Kabinet előtt volt a színházi koncepció első változata. Közölte, hogy sok színházi szakértő vett részt az előkészítő munkában. Azt sajnálatosnak tartotta, hogy még nem került a bizottság elé az egyébként "a kabinet által szigorú kritikával illetett anyag".

Utalva arra, hogy a működtetés veszélyeztetése nélkül nem lehet jelentős önkormányzati forrást kivonni a színházak támogatásából, megjegyezte, hogy az előkészítés során felmerült a színházak "magánműködtetési formája" és a magántőke bevonása is.

Geberle Erzsébet (SZDSZ) meglepőnek tartotta azt a hivatali érvelést, mely szerint azért nincs készen a színházi koncepció, mivel a színházi törvényre várnak. Ezt azonban csak márciusban fogadják el. Súlyos ellentmondásnak tartotta azt is, hogy a még nem létező színházi törvény elvárásainak megfelelő pályázatot írjanak ki az érintett teátrumok élére.

Gy. Németh Erzsébet (MSZP) elutasította azt a hivatali felvetést, hogy pályázat helyett fél évvel hosszabbítsák meg a jelenlegi vezetők mandátumát. Azt sem tartotta jónak, hogy úgy írják ki a pályázatokat, hogy nem is tudják, milyen jelleggel működnek ezután a színházak. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy ha november végén fogadják el a színházi koncepciót, nem lesz idő arra, hogy a pályázatokat januárig lebonyolítsák.

Csomós Miklós (Fidesz) úgy vélte, hogy azért nincs még színházi koncepció, mivel "bizonyos politikai és üzleti körök iszapbirkózást folytatnak". Leszögezte, nem lenne jó, ha nem szakmai kérdésekről szólna a színházi koncepció.

Horváth Csaba, aki a bizottság elé még nem terjesztette be a koncepciót, csütörtökön a médiában arról nyilatkozott, hogy a Madách Színház, a Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad esetében indokoltnak látja a magánműködtetést. A főváros hétéves szerződés keretében, csökkenő mértékben támogatná a színházakat - jegyezte meg.