Milyen védelmi eszközökkel rendelkeztek a corvinisták?

24-án sikerült az első ágyút felállítani a mozi előtt. Később kerültek még ide légvédelmi és tankelhárító ütegek is. Ezekhez mindig volt lőszer, hiszen ha kilőttek egy tankot, megszerezték a lőszereket is. Nemcsak a József körútra tüzeltek a forradalmárok, hanem védtek a Kisfaludy utca sarkát is, nehogy hátulról bejöjjenek. Ahogy Lech Walesa mondta 1990-ban, amikor eljött ide: csodálatos erőd volt a Corvin köz.



A harcok során mikor sebesültek meg sokan?

A leghevesebb harcok az első menetben 26-27-én zajlottak, ekkor volt a legnagyobb a katonai bevetés. Ennél több áldozatot csak a november 4-ei invázió hozott, iszonyatos fölénnyel jöttek a szovjetek.

Mikor vonultak le a lakók az óvóhelyekre?

Az első napon, szerdán kilőtték a szomszédomat, az ő családja átköltözött hozzánk. Itt laktak egy napig, majd mindenki lement az óvóhelyre, kivéve minket, mert két gyerekünket biztonságban éreztük egyelőre. A Corvin közre néző lakásokat ugyanis nem tudták kilőni az első menetben, így mi viszonylagos biztonságban voltunk.

Hogyan emlékszik vissza a forradalom végnapjaira?

28-án volt a fegyverszünet, és 4-én kezdődött a roham. Reggel szabadon maradt a magyar tank, így a benyomuló orosz tüzérség végigpásztázta az utcát. Innen végzetessé vált a támadás, a Corvin köz eleje üres maradt. Éjjel az egyik ház tüzet kapott, a padlástól a pincéig leégett. Az itt bújó lakók csak az utolsó pillanatban szaladtak ki., de rossz utat választottak, nem érték el a mi házunkat. Az oroszok tüzet nyitottak rájuk, és mindenkit lelőttek, mielőtt elérhették volna a kaput. Harminc halott maradt a földön. Ekkora civil veszteség még nem volt itt.

Meddig zajlottak a harcok a Corvin közben?

Erről megoszlanak a vélemények, mert a fegyvereket még használták hátul. A körút felőli fronton nem volt se orosz, se magyar már. Szétlőtték az ágyúkat, ekkor halt hősi halált a feleségem öccse is, aki az egyik ágyút kezelte. 10-én kiürítették a Práter és a Vajdahunyad utcát, megszűntek a harcok. De már 8-án nem volt veszélyes a civilekre nézve a helyzet, kezdtek visszaköltözni a családok. A Corvin köz azonban még hetekig le volt zárva, engedéllyel lehetett csak bemenni.

Engedjen meg egy utolsó kérdést. A corvinisták és a Kilián-lakatanya közötti viszonyt sokan sokféleképpen értékelték. Ön szemtanúként mit tapasztalt?

Nem vagyok ebben tanú, de az biztos, hogy voltak ellentétek, erről magam is hallottam a forradalmárokat beszélgetni. Azóta Maléter is elismerte, hogy nem lehetett mást csinálni, csak lőni a corvinistákra. Pongrácz sokszor tárgyalt vele, és a végén ő mondta is Maléternek, hogy egy honvédelmi miniszter nem hagyhatja el a helyét. Ám Maléter halálosan bízott az oroszokban, ezért ment el Tökölre, ahol elfogták, majd kivégezték. De ekkor már nem jött segítség sehonnan, a hősi halál és a menekülés közül választhattak csak a corvinisták. Ezért azt a szót, hogy ellenforradalom, tőlem senki nem hallhatta soha.

Doktor úr, köszönöm a beszélgetést.