Az Eiffel-torony tőszomszédságában, a Szajna-parton lévő, Afrika, Ázsia, Óceánia és Amerika civilizációit bemutató több mint 40 ezer négyzetméter alapterületű múzeum és kutatóközpont idei időszakos slágerkiállítása a Franciaországban született magyar arisztokrata műgyűjtő Tolna nevű hajóján a XX. század elején ősi törzseknél tett kalandozásainak állít emléket.
A kiállítás a magyar gróf amerikai feleségével, Eila Hagginnel tett nyolcéves utazásának kronológiai sorrendjében, kettejük kalandjain és találkozásain keresztül mutatja be - a hajótérképeken jól követhetően - a Csendes-óceán történelmi, néprajzi, ideológiai és romantikus kontextusának legjellemzőbb oldalait a XIX. és XX. század fordulóján. A látogató nem egy kortárs néprajzkutató vagy tudós szemével láthatja a kannibálok földjét, hanem egy dúsgazdag magyar arisztokrata hajóján utazva a XIX. századi utazási magazinok stílusában fedezheti fel Óceánia 12 ismeretlen népét.
Bécsi tanulmányait és az osztrák-magyar hadseregben letöltött katonai szolgálatát követően a hollywoodi sztárokra emlékeztető párizsi magyar háromszor nősült. Két első felesége amerikai újgazdag családból származott, s Festetics San Franciscóban építtette meg a 76 tonnás Tolna nevű hajóját, amellyel első felségét vitte csendes-óceáni nászútra. Ennek vége egy nyolcéves felfedező kalandtúra, két francia nyelvű útikönyv, számos cikk és egy válás lett.
A gróf az útról 1460 tárgyat és négyszáz üvegnegatívon őrzött fotót küldött a budapesti Néprajzi Múzeumnak adományként. A tárgyak többségét a gróf és felesége vagy ajándékba kapta a helyi törzsfőnököktől, vagy pedig a magukkal vitt szövetekért és más árukért cserélte el. Az első világháború kitörésekor azonban az osztrák-magyar állampolgárságú, így francia földön ellenségnek számító gróf teljes vagyonát és több száz darabból álló műgyűjteményét elkobozta Franciaország, s az az ország múzeumaiba került, melyből a 357 legszebb tárgy - maszk, szobor, ékszer és használati tárgy - látható most a párizsi kiállításon.
Festetics szenvedélyes fotós volt, így a kiállítás műtárgyak, a szigetek lakóinak életét egyedülálló forrásként bemutató korabeli fotók, naplórészletek és egyéb dokumentumok keveréke, amely az 1889-es Párizsi Világkiállítás hangulatát idézi. Bár a Festetics által bejárt területek nagy részén már megvetették lábukat az európai és amerikai kereskedők, s a nyomukban misszionáriusok, a gróf olyan területekre is eljutott, ahol még nem láttak - és nem is ettek - fehér embert.
A kiállítás tanácsadója Antoni Judit magyar régész és néprajzkutató, aki gyerekkora óta szívügyének érzi Festetics Rudolf megismertetését, s ehhez elkötelezett partnerre talált Stéphane Martin múzeumigazgató személyében. A január 13-ig látogatható gyűjteményt elsőként tekintette meg Jacques Chirac volt köztársasági elnök.