Az európai finanszírozásban végrehajtott kutatási projekt neve HEM (Monitoring Health Evolution Following Enlargement, vagyis az egészségügy alakulásának áttekintése az EU-bővítés után) volt. A kutatások kiterjedtek a főbb megbetegedéskockázati tényezőkre, különösen az alkoholfogyasztást illetően, illetve egyes táplálkozási mutatókra, illetve a dohányzásellenőrzés kérdésére.
Az összegző jelentésből kiderül, hogy Magyarországon a 20. és a 64. életév között történő - korainak tekintett - elhalálozási ráta férfiak esetében 2002-ben a 15 régi EU-tagország (EU15) átlagos rátájának 2,4-szerese volt, ami csak nagyon szerény javulás az 1993-as 2,5-es szorzóhoz képest. A nők esetében ez az arányszám 1993-ban 2,1-szeres, 2002-ben 1,9-es volt.
Az unióhoz nemrég csatlakozott 10 kelet-közép-európai állam (EU10) között Magyarország 2002-ben a negatív élbolyban volt a korai halálozást illetően.
A férfiak esetében a 45-64. életév közötti elhalálozási ráta az EU10 országok közül csak a balti országokban, a 20-44. életév közötti elhalálozási ráta pedig a balti országokban és Romániában volt magasabb, mint Magyarországon. A nők esetében mindkét életkori csoport vonatkozásában Magyarország a harmadik legmagasabb korai halálozási rátát mutatta az EU10 csoporton belül: csak Lettország és Románia előzte meg.
A korai halálozások száma Magyarországon 2002-ben férfiak esetében százezer főre vetítve 790, nőkre vetítve 309 volt. Az EU15-ös átlag férfiak esetében 333, nőkre vetítve 162 volt, de az E10-es átlag is jobb volt a magyar mutatóknál: férfiaknál 682, nőknél 261.
A várható élettartam 2002-ben Magyarországon férfiak esetében 68,3 év, nők esetében 76,7 év volt. Ehhez képest az EU10 átlaga férfiaknál 69,1 év, nőknél 77,2 év, az EU15 átlaga pedig férfiaknál 76 év, nőknél 81,8 év volt.
A várható élettartamot illetően tapasztalható nagy különbség - a HEM projekt összegző dokumentumának megfogalmazása szerint: szakadék az EU15 és Magyarország mutatói között mindkét nem esetében nagy mértékben a szív-és érrendszeri és a rákos megbetegedések magasabb gyakoriságára vezethető vissza.
Más metszetben vizsgálva az okokat, az derül ki, hogy a férfiak esetében e szakadék 33 százalékáért, nők esetében pedig 20 százalékáért az alkoholfogyasztás felelős. A szakadék mintegy fele mindkét nem esetében a dohányzásra vezethető vissza.