Kováts András hozzátette: a külföldiek olyan jogcímeket ugyan megszerezhetnek mint amilyen a tartózkodási- vagy a letelepedési engedély, azonban más eligazítást, munkavállalással kapcsolatos információkat, nyelvtanulási lehetőséget nem kapnak. Az igazgató azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy szerdán hozták nyilvánosságra annak a fölmérésnek az eredményét, amely az EU 25 tagállamában, köztük Magyarországon vizsgálta a migránsok helyzetét.
Kováts András a hazai gyakorlattal kapcsolatban elmondta: Uniós viszonylatban példátlanul sokáig tart a külföldiek honosítása, hacsak nem magyarnemzetiségűről van szó. Az igazgató szerint a családegyesítés sem könnyű nálunk. Igaz, a magyar gyakorlat kevésbé szigorú mint az osztrák, a dán vagy a ciprusi. A szakember ugyanakkor kiemelte: a diszkrimináció területén Magyarországon példás a jogi szabályozás. "A gyakorlati megvalósítása az antidiszkriminációs előírásoknak azonban hagy még kívánnivalókat"- fogalmazott Kováts András.
A fölmérés szerint egyébként az Európai Unió tagállamai fele annyit tesznek a bevándorlók beilleszkedéséért, mint amennyit valójában tehetnének. A dokumentum megállapítja: a legtöbbet Svédország, a legkevesebbet pedig Litvánia tesz a migránsokért.
A kutatás eredményei szerint a 25 tagállamból egyedül a svédek tesznek mindent a külföldiek beilleszkedéséért. A skandináv országban a munkavállalás területén is biztosítják a migránsok jogait. A litvánok ezzel szemben szigorúan korlátozzák a külföldiek munkavállalását, és a bevándorlók náluk szólhatnak bele a legkevésbé az ország ügyeibe.
Az Unióban 21 millióra teszik a bevándorlók számát. A migránsok több mint fele 5 államban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Németországban, Olaszországban és Franciaországban él.
