Demszky Gábor hangsúlyozva, hogy 260-280 milliárd forintos EU-támogatást szeretnének a beruházáshoz, elmondta: a végleges fővárosi pályázatot az EU tanácsadó szervezete, a JASPERS észrevételei alapján módosítják. Hozzátette, hogy az összes kivitelezői szerződés megkötéséig még lehetnek módosítások a projektben, mivel hiába adott egy "mérnökár", ha a kivitelező drágábban vállalja például az állomások vagy a vágányok építését.

A főpolgármester és az előterjesztést jegyző Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes egyaránt úgy vélte, hogy a beruházás a jelenleg érvényes, 2010. december 31-i határidőre elkészül. A féléves tartalékidő teljes felhasználásával, a módosított projektköltség érvényesítésével a társadalmi haszon-költségarány 116,2 százalék lesz.

A főpolgármester-helyettes szerint a projekt 15,56 százalékos aránynál kisebb költségnövekedés esetén még igazolhatóan pozitív társadalmi megtérülést eredményez.

A kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben támogatják a 4-es metró megépítését. Mindkét oldalról nehezményezték azonban, hogy két héttel a 4-es metró negyedévi beszámolója után újabb fejleményekről értesültek a sajtóból. Egyetértettek azzal is, hogy bizalomra, kölcsönös megértésre és korrekt tájékoztatásra van szükség a 4-es metró építése kapcsán.

Hagyó Miklós az adatvédelmi ombudsman álláspontjára hivatkozva közölte, hogy a metróépítés költséghaszon-elemzése csak azután lehet nyilvános, ha a kormány jóváhagyta a pályázatot. Megjegyezte, hogy a költségcsökkentésben érintett, mintegy 18 milliárd forint értékű feladat finanszírozását más forrásból fogja biztosítani a főváros. Hangsúlyozva, hogy 2010 végére technikai értelemben kész lesz a metró, jelezte, hogy a tartalékidő alatt több hónapig "próbajáratok" közlekednek majd.

Lakos Imre (SZDSZ) a városüzemeltetési bizottság elnökeként nehezményezte, hogy a sajtóból értesült az újabb fejleményekről. Utalva arra, hogy a 4-es metró nem egyéni közlekedési beruházás, jelezte, hogy szigorú ütemtervre van szükség ahhoz, hogy a közgyűlés november végén dönthessen a részletes metrópályázatról.

Bagdy Gábor (KDNP) úgy vélte, hogy további 30 milliárd forintos költségtúllépést jelent ez a közgyűlés elé került előterjesztés. Ezzel már 200 milliárd forintos költség túllépésről van szó összességében, miközben a beruházás finanszírozása rendezetlen - jegyezte meg. Szerinte súlyos bizalmi és koordinációs válság is érzékelhető a metróépítés kapcsán.

Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője sajnálatosnak tartotta, hogy a főpolgármester, a városvezetés korábban nem figyelt oda az ellenzék jobbító szándékú észrevételeire. Problémaként említette, hogy a költségek várhatóan ezután is "durván" növekedhetnek, miközben bizonytalan az EU-finanszírozás összege.

Fónagy János (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a cél nem szentesítheti az eszközt, s egyszer majd az akkori közgyűlési tagoknak, városvezetőknek felelősséget is kell majd vállalniuk, el kell majd számolniuk az EU adófizetőinek pénzéből kapott támogatások felhasználásával.

Gábor József (MSZP) rámutatott, hogy hazánkban 30 éve nem épült metró, s ezért hiányzik a műszaki tudás, a tapasztalat. Szorgalmazta, hogy az ellenzék is segítse a beruházást.
Wintermantel Zsolt (Fidesz) szerint a városvezetés mellébeszél metróügyben, s számukra csak az az elv, hogy a 4-es metró minden forrást visz.

Hock Zoltán (MDF) közölte, hogy óriási késésben van a főváros, amelynek korábbi pályázati javaslatát a kormány már elutasította. Megjegyezve, hogy az EU csak jövő májusban, júniusban dönt a metró támogatásáról, választ várt a városvezetéstől arra, hogy mennyibe is kerül majd végül a beruházás, amellyel kapcsolatban már az 500 milliárd forintos összeg is elhangzott.