A közgyűlés szeptember 14-én tárgyalt a szegedi egészségügyi integrációról, még meg sem száradt a tinta az egyetem és az önkormányzat szerződésén, s máris láthatjuk, hogy éppen az együttműködés lényege veszett el - mondta a politikus sajtótájékoztatóján.

Az egészségügyi integráció mellett szóló fő érv az volt, hogy azért kell az egyetem kezelésébe adni a városi kórházat és a rendelőintézetet, mert csak ebben az esetben valósulhat meg uniós támogatással az új, integrált klinikai tömb 68 milliárd forintos beruházása. Ma azonban már nem regionális egészségügyi központ építéséről, hanem csupán egy 370 ágyas klinikai tömbről van szó, amely 12 milliárd forintból készülhet el, ha az egyetemnek sikerül megnyernie a pályázatot - hangsúlyozta a frakcióvezető.

Az elkövetkező évek szegedi fejlesztésének "csúcsprogramja bukott be ezzel" - tette hozzá.
Kalmár Ferenc, a KDNP önkormányzati frakciójának vezetője elmondta, a polgármester - holott nagy valószínűséggel már június végén tudta - az integráció előkészítése és a közgyűlési vita során elhallgatta, hogy az integrált klinikai tömb létrehozása nem kap támogatást.
"A polgármester mint jó politikus (...) nagyon jól tudta, hogy az egészségügy (...) olyan kérdés, amitől neki meg kell szabadulni, és minden áron meg is akart ettől szabadulni" - közölte a frakcióvezető.

Ványai Éva, a szegedi közgyűlés egészségügyi bizottságának MDF-s elnöke az MTI-nek elmondta, az integráció elsődleges oka az volt, hogy fenntarthatatlan a városban jelenleg 39 telephelyen folytatott gyógyító tevékenység, a magas színvonalú és hatékony rendszer kialakításához egy kézbe kellett kerülnie az ellátásnak.

A szegedi egészségügy az eddigi legnagyobb fejlesztés előtt áll, az integrált egészségügyi ellátórendszerek kialakítására első ütemben 12 milliárd forintot kaphat a város, ebből épülhet meg a 370 ágyas klinikai tömb. A második ütemben mintegy 10 milliárd forintból újíthatják föl a két évtizede épült négyszáz ágyas klinikai tömböt, bizonyos kiemelt szakmák - mint az onkológia, a sürgősségi ellátás és a mentés - pedig további forrásokra pályázhatnak - mondta a politikus.
Hozzátette: az, hogy összesen mennyi egészségügyi fejlesztési forrás jut a városnak, a pályázatok sikerétől függ.

A Biopolisz-program nemcsak az új klinikai tömb kialakításáról, hanem kutatóhelyek, emelt szintű ellátást nyújtó beteghotelek, inkubátorházak kialakításáról is szól - mondta Ványai Éva, aki szerint ebben a helyzetben a város minden politikai erejének össze kellene fognia a lehető legtöbb uniós forrás lehívása érdekében, ahogy az Debrecenben történik.