A pozsonyi parlament pénteken külön törvényt is elfogadott az incidens egyik kulcsfigurájáról, Andrej Hlinka katolikus plébánosról és politikusról, aki Szlovákia autonómiájáért harcolt előbb az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd Csehszlovákiában. A szombati csernovai megemlékezésen beszédet mondott Ivan Gasparovic szlovák államfő. Hangsúlyozta, a tragédia értékelése történészi feladat, de az esemény kétségkívül a korabeli magyarosító politika kegyetlenségére mutat rá. Az esti ünnepi megemlékezésen részt vesz Robert Fico miniszterelnök is. A több száz jelenlévő egyperces néma csenddel emlékezett a sortűz 15 (más források szerint 17) áldozatára.

A ma Rózsahegy városhoz tartozó Csernován száz évvel ezelőtt a hívek azt szerették volna, ha új templomukat az akkor bebörtönzött papjuk, Hlinka jelenlétében szentelik fel. Az egyházi felsőbbség azonban másokat rendelt ki, akiket a hívek nem akartak a templomba engedni. Az illetékesek ekkor lövettek a tömegbe.

Az esemény kapcsán korábban és ma is gyakran hangoztatták, hogy magyar csendőrök lőttek ártatlan szlovákokra. Történeti kutatások hitelt érdemlően igazolták, hogy a csendőrök egy része szlovák nemzetiségű volt. A történteket a korabeli Európában is felháborodás kísérte, a szlovák nemzet- és történettudatban máig a szlovákság magyarok általi elnyomásának egyik legfőbb példájaként jelenik meg.

Pénteken nyilatkozatot is jóváhagyott a szlovák parlament: e szerint a sortűz nemcsak szlovákellenes esemény, hanem intő jel is, hogy az Európai Unióban az államhatalom nem törekedhet a kisebbségek erőszakos asszimilációjára. Ezt a nyilatkozatot az ellenzéki szlovákiai magyar párt képviselői is megszavazták.

Pénteken a szlovák parlament törvényt fogadott el Andrej Hlinka érdemeiről. A lex Hlinka elrendeli, hogy a politikus és pap a parlament épületén mellszobrot és emléktáblát kapjon. A rózsahegyi Hlinka-mauzóleumot nemzeti emlékhellyé nyilvánították.
A törvénytervezet eredetileg a "nemzet atyjává" akarta minősíteni Hlinkát, és gyalázását bűncselekménynek nyilvánította volna, de a vita után ezeket a részeket kihagyták belőle.

A Hlinka-törvényt a szélsőjobboldali és idegengyűlölő Szlovák Nemzeti Párt terjesztette be, amely tagja a szociáldemokrata vezetésű pozsonyi kormánykoalíciónak.

Hlinkát a második világháború alatti szlovák náci bábállam nemzeti hősként tisztelte.

A jogszabály ellen a közelmúltban a szlovákiai zsidók és evangélikusok is felemelték hangjukat, mert Hlinka - aki magát büszkén "szlovák Hitlernek" nevezte - nyíltan antiszemita volt, és a protestánsokat sem ismerte el.